A hatalom nem mérte fel, hogy mit kockáztat – állítja Büki Zoltán. Igen rövid idő alatt mintegy 150 településről kapott visszajelzést, hogy csatlakoznának a kezdeményezéséhez, de szerinte ennyi ponton biztosan nem érdemes eltorlaszolni az utakat. Egyelőre 25-30 helyszínben gondolkodnak, tehát lezárnának például a fővárosba vezető egyes autópálya-szakaszokat, illetve néhány fontosabb vidéki csomópontot is. A határátkelőhelyeken viszont csak a forgalom lassítása jöhet szóba – tette hozzá. Más kérdés – tette hozzá –, hogy becsülni sem lehet, hányan kezdeményeznek majd spontán akciókat.
Nem akarják megbénítani az országot, és lakott területekre sem szeretnék rázúdítani a forgalmat – mondta Büki. Nem az embereket és nem a vállalkozásokat kívánják büntetni – fogalmazott –, mert a cél elsősorban az, hogy mindenki lássa, hányan kívánnak az eddigieknél határozottabb eszközökkel tiltakozni a kormány alapjaiban elhibázott politikája ellen. Ezért átengedik majd a megkülönböztető jelzést használó járműveket, és ha a közösségi közlekedésben súlyos zavart okoznának, a buszokat is. Szintén készek kivételt tenni az elkerülő utak teherbírását meghaladó túlsúlyos, illetve élő állatot vagy romlandó árut szállító teherautókkal, és ha a torlódás túl nagy lenne, átmenetileg akár meg is nyitnak utakat.
Büki már felvette a kapcsolatot a BRFK-val, a BKK-val és a Volán-vállalatokkal, s ha véglegessé válik, hogy vidéken hol lesz blokád, egyeztetni fog a megyei rendőr-főkapitányságokkal is. Azt ígéri, már a jövő héten bejelenti, hogy pontosan mely utakon kell forgalomkorlátozásra számítani. Ezt két okból szeretné mielőbb közölni: a lakosságot jó előre tájékoztatni akarja, ugyanakkor számít arra, hogy a rendőrség egyes esetekben megtiltja a demonstrációt. Ha ez valahol bekövetkeznék, természetesen bírósághoz fordul, és amennyiben ott is veszít, van idő valamilyen alternatív megoldással előállni.
Mi lesz, ha lemond a kormány?
Arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha lemond a kormány, Büki kijelentette: februárban alternatív alkotmánnyal áll elő és alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kezdeményezi. A formálódó javaslat szerint az országot szakértői kormánynak kellene irányítania, és a parlament is egészen más elvek alapján állna fel. A felsőházba kizárólag a tudományos élet meghatározó személyiségei által javasolt szakemberek kerülnének, míg az alsóház tagjait nagyjából a mai szabályok szerint választanák, azzal a különbséggel, hogy a pártok mellett a társadalom széles rétegei is képviseltethetnék magukat. Ilyen modell a világon sehol sem működik – ismerte el Büki. Jelezte ugyanakkor: a szokatlan ötlet mögött alapos előkészítő munka van, és érvek sorával tudná alátámasztani, miért nem szerencsés, ha a zömében laikus választók politikai pártok többnyire teljesen megalapozatlan ígéretei – akár hazugságai – alapján döntenek arról, kinek a kezébe adják a hatalmat. Magyarországon szerinte ennek igen súlyos következményei vannak.
Így szerencsésebbnek tartaná, ha az emberek tényleges érdekeit megjeleníteni képes alsóház határozná meg a preferált célokat, míg a szakértőkből álló felsőház biztosítaná a megfelelő jogszabályi környezetet, s az ugyancsak szakértői kormány pedig valóban csak végrehajtóként szolgálna. Emellett fontosnak tartja, hogy állítsák vissza a fékek és ellensúlyok lebontott rendszerét, maradéktalanul biztosítsák az Alkotmánybíróság és a bíróságok függetlenségét, s erősítsék az önkormányzatok szerepét. (L. K.)
Az akciót egyelőre két hétre tervezi, de ha a kormány nem mond le, a blokád marad – jelentette ki Büki. A gyülekezési törvény szerint egy demonstrációt kizárólag akkor lehet betiltani, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, az útlezárás tehát önmagában – legalábbis elvileg, mert a rendőrségi gyakorlatban előfordult más döntés is, bár a bíróság utóbb korrigált – elfogadható tiltakozási forma.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Csakhogy szakértők szerint bizonytalan, meddig terjed a gyülekezési jog szabadsága, és annak gyakorlása mikor okoz mások számára aránytalan jogsérelmet. A hatályos szabályozás nem korlátozza egy demonstráció időtartamát, de – az erre irányuló ítélkezési gyakorlat hiányában – nemigen tudni, hogy egymással konkuráló alapjogok esetében mi a helyzet. Büki úgy véli, ha egy-egy helyszínen megjelenik ezer ember, az elég nyomós érv lehet amellett, hogy a gyülekezési jog felülírhatja a szabad mozgás jogát. Nem vitatta azonban, hogy a végső szót valószínűleg a bíróság mondja majd ki.
Névjegy
A 49 esztendős Büki Zoltán negyedszázada vállalkozóként dolgozik, elsősorban reklám- és marketingtevékenységgel, televíziós műsorgyártással foglalkozik. Öt éve Szlovákiában alapított céget, amely elsősorban a magyar vállalkozásoknak segít az ottani piaci lehetőségek felkutatásában. Másfél éve csatlakozott az Együtt-PM-hez, amelynek Nógrád megyei választókerületi elnöke lett.
