Így nagyjából szabadon gazdálkodik azzal a 140 milliárddal is – tette hozzá –, ami az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékból jövőre a foglalkoztatási alapba kerül. Kitalálták például, hogy az idei 183 milliárd helyett 270 milliárdot költsenek közfoglalkoztatásra, miközben az érintetteknek csak töredékét sikerül ezzel visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra – fogalmazott az elnök. Arról ugyanakkor szerinte teljesen megfeledkeztek, hogy a cégek és a munkavállalók befizetései – a szolidaritás elvének megfelelően – hagyományosan azt a célt is szolgálják, hogy az állás nélkül maradókat a tisztességes megélhetés feltételeit biztosító támogatásban részesítsék.
Akad más probléma is: az emberi szervezetre veszélyes vagy fokozott igénybevétellel járó munkakörökben foglalkoztatottak korkedvezményes nyugdíjra jogosultak, de idén december végén ezt a lehetőséget is meg kívánja szüntetni a kormány. Ezzel megint csak egy korábbi befizetésekkel előre fedezett „kedvezményt” vonnának meg, hiszen az ilyen dolgozók után a munkáltatóknak 13 százalékos extra járulékot kell leróniuk. Ez nagyjából fedezi a korai nyugdíj miatt jelentkező többletköltséget.
Ez az összeg az idén 22 milliárd forint, miközben ilyen kedvezményes nyugellátásban jelenleg mindössze 18 ezren részesülnek, vagyis az ő juttatásukból havi százezret a cégek állnak. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint a közösségi közlekedésben ezzel a kedvezménnyel alapvetően a járművezetők élhetnek, akiknek a száma a BKV-nál és a Volán-vállalatoknál talán a tízezret sem haladja meg. Hasonló nagyságrendben lehetnek érintettek a vasutasok.
Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint közülük elsősorban a mozdonyvezetők, a forgalmi utazószemélyzet és a kocsirendezők mehetnének korábban nyugállományba. Az érdekképviseletek erről különben már több alkalommal tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal – legutóbb éppen a mozdonyvezetők fordultak a miniszterelnökhöz –, de érdemi választ nem kaptak. Így azon sem csodálkoznának, ha a veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak után korábban befizetett 13 százalékot a kedvezmény megvonásával egyszerűen lenyúlná az állam.
A kormányzat egyik fő érve, hogy az egykor veszélyesnek minősített munkakörök jelentős része a műszaki-technológiai fejlődés eredményeként ma már nem tekinthető ilyennek. Ráadásul számos, fokozott egészségügyi kockázatot jelentő foglalkozás meg is szűnt, hiszen alig vannak bányászok, felszámolták a textilipart, de túl sok kohászt sem foglalkoztatnak. Nemes Gábor mindazonáltal leszögezte: korábban fizikailag tényleg megterhelőbb volt például autóbuszt vezetni, most viszont a megnövekedett forgalom – és a rájuk testált egyéb feladatok, például a jegyellenőrzés – miatt a sofőrök pszichés terhelése jóval nagyobb.
Ráadásul a közlekedésben az egészségügyi alkalmassági követelmények szigorúbbak – emelte ki –, és akinek az ötvenes évei végén kell felhagynia korábbi foglalkozásával, a visszavonulását segítő mechanizmusok hiánya miatt könnyen az utcára kerülhet.
