Mellettem az utódom? Paczolay és Lenkovics a bírák között M. Schmidt János / Népszabadság

A lapunk által megkérdezettek csodálkoznának, ha Paczolayt a kormányoldal kilencéves mandátumának lejárta után februárban ismét alkotmánybírónak választaná. Orbán Viktor bizalma ugyanis megrendült benne, és – ahogy azt lapunk tavaly elsőként megírta – e „bizalomvesztés” miatt a kormány nem hosszabbította meg az AB-elnök mandátumát a tekintélyes uniós jogintézményben, a Velencei Bizottságban.

A Paczolay-képet az is „színezte”, hogy fideszesek szerint „érzékelhetően nem tudott elszakadni a sólyomi láthatatlan alkotmányozás alapfilozófiájától”. A biztosítékot pedig azzal verte ki végképp, hogy az önkormányzati választási törvényről hozott AB-döntéshez különvéleményként azt írta: „A jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot”.

Paczolay Péter a teljes önkormányzati törvénymódosítást alkotmányellenesnek tartotta. Orbán Viktor 2011 nyarán egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt látta volna szívesen az AB-elnöki székben, de akkor még engedett a Paczolay melletti lobbinak. Stumpf esélyei azóta jórészt elszálltak, számos alkalommal a fideszes elvárás ellen szavazott ugyanis. (Sokan ezért „árulót” látnak benne.)

Ami az AB-elnöki posztot illeti, munkatársunknak a miniszterelnökhöz közeli politikusok azt mondták: „Balsai Istvánt nagyra értékelik”, de Varga Zs. Andrásnak, Polt Péter volt helyettesének, közigazgatási jogásznak komolyabb esélye lehet nála, ha ősszel alkotmánybírónak választják.

Három, még konszenzusos jelöléssel megválasztott bíró kilencéves mandátuma is lejár ugyanis. Kovács Péternek és Bragyova Andrásnak szeptemberben, Balogh Elemérnek novemberben.

Varga Zs. Andrást a kereszténydemokraták „nagyra értékelik” – mondta a KDNP egyik tekintélyes politikusa. Varga Zs. a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának a dékánja volt, amikor a kormány épp Paczolay Péter helyére a Velencei Bizottságba delegálta. Varga Zs. legfőbb műve az Általános közigazgatási jog, amelyet Patyi Andrással közösen jegyez. Forrásaink szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának a neve is a jelöltek közt van.

Rajtuk kívül lehet még hallani Schanda Balázs alkotmányjogászról, a Pázmány Jog- és Államtudományi Karának dékánjáról és Sepsey Tamás volt Kehi-elnökről is. Az arról szóló híreket, hogy Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, illetve Erőss Mónika, a Kúria főtitkára alkotmánybíró lesz, nem erősítették meg lapunknak.