galéria megtekintése

Lengyel László: „Ott vannak, és most is csak a jelre várnak”

"A választó – bármilyen furcsa – békés növényevő, akit a vérengző ragadozók újra meg újra zsákmányul ejtenek. Azért nem beszél senki növényevő, békés szakpolitikáról, mert minden átkerült a ragadozó ki kit győz le politikájába. Valójában az a kérdés, hogy a választó azt mondja-e, hogy elég volt Sir Khan-Orbánból, és elég a saját ragadozóiból is..." – mondja a Pénzügykutató Zrt. elnöke. Vasárnapi Interjú!

- A Medián felmérése szerint az MSZP és a szövetségesei 22 százalékon, a Fidesz viszont 39 százalékon áll. Nem működik a balliberális oldalon a szinergia?

- Még nincs lélektanilag fontos áttörés.

- Mire számított?

 

- Arra, hogy az összefogás után lesz néhány százalékos emelkedés. De arra is gondoltam, hogy ennek az összefogásnak a jellege, a megkötésének módja és a szereplők könnyen lehet, hogy negatív hatással lesznek egymásra. A Bajnai-szavazók azt mondják, nem kérem Gyurcsányt a listánkra, Mesterházyt miniszterelnök-jelöltnek, és fordítva, a Mesterházy-szavazók nem akarják a másik kettőt. Eddig az derült ki, hogy befagyott szavazótáborok vannak, nincs igazi felhajtóerő.

- Azzal egyetért, hogy az összefogásnak nincs alternatívája?

- A végén már nem volt más lehetőség, mint az összefogás. Viszont ez egyfajta kényszerkoalíció, amely arról szól, hogy Orbán Viktort váltsuk le. De ezen kívül nem tudjuk, mit akarunk. És hogy mi is a pozitív alternatíva.

- Az, hogy Bajnai Gordon a háborúban békét hirdetett, a választókat nem mozgósította eléggé, ahogyan a Gyurcsány Ferenc-féle verbális agresszió sem Orbán Viktorral szemben?

- Egyik sem mozgósította. Kiderült, hogy Bajnai békevágyát a többiek nem osztották. A választók igen, de nem tudták kifejezésre juttatni. A baloldali összefogás pártjai pedig nem tudták kitalálni, hogy stratégiailag közösen mit akarnak. Azt, hogy a választót egységesen a béke jelszavával közelítik meg, és nem a háborúéval. Azzal, hogy „mi itt valamennyien nem egy második Fidesz-országot akarunk, vörösben. Mi itt nem egy második Fidesz-királyságot akarunk Budapesten, Pécsett, Szegeden... A saját mozgalmainkat nem akarjuk Fidesz-mozgalmakká alakítani. Összefogást akarunk, ami azt jelenti, dialógus van, béke van, együttműködés van”. Ráadásul a választók azt látják, hogy most a baloldali összefogásban hárman háromfelé beszélnek.

A saját mozgalmainkat nem akarjuk Fidesz-mozgalmakká alakítani - véli Lengyel László
Lengyel László

- Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy Attila is azt mondja: „le Orbánnal”.

- Igen. De stratégiailag el kellett volna már dönteni, hogy ha Mesterházy Attila a miniszterelnök-jelölt, akkor ő egy kampánygyűlésen azt mondja, hogy „itt állok, és tízezer ember előtt kinyilvánítom, vitára hívom Orbán Viktort, bárhol, bármikor, bármilyen fegyvernemben, mert én egy másik Magyarországot képzelek el, és a másik Magyarország így fog kinézni, ilyen kormánnyal, ilyen miniszterekkel az én elképzelésem szerint. Ehhez képest Orbán Viktor felsorolhatja a negatív listáját, de álljon ki!”. Igaz, magam előtt látom a borzongó baloldali arcokat, hogy Jézus Mária, még csak ez hiányzik...

- Mesterházy a kampánynyitón nem erről beszélt?

- Nem hívta ki Orbán Viktort.

- „Orbánnak mennie kell...”  – ez volt az első mondata.

- Általánosságban az, hogy Orbánnak mennie kell, nem kihívás. Onnan vették, hogy a Beszélő 1987-ben ezt üzente Kádár Jánosnak. De ez akkor sem azt jelentette, hogy Kis János kihívta Kádár Jánost egy parlamentáris televíziós  vitára. Minden demokratikus országban az a nyitó lépés, hogy a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje kihívja vitára a miniszterelnököt. Ami azt is jelenti: „én rendelkezem azzal az önbizalommal, képességgel, hogy igenis, egy vitában megméredzkedjek”. Most már meg kell tenni.

- De Orbán Viktor nem lépett még a pástra!

- Orbán Viktor persze mondhat nemet, de ki kell hívni. Az összefogás belügyminiszter-jelöltje menjen vitára Pintér Sándorral, az igazságügyminiszter-jelölt pedig Navracsics Tiborral. És ha volna a baloldali összefogásnak pénzügyminiszter-jelöltje, már annak is ki kellett volna hívnia Varga Mihályt.

- Ön szerint az összefogásnak már árnyékkormányt kellett volna hirdetnie?

- Abszolút! És ezt be kellett volna a kampánygyűlésen a tízezer ember előtt jelenteni. Most sem késő: azt kell mondani, az igazságügy-jogállam terén, a közbiztonság terén, a pénzügyek terén, az oktatás terén a következőket szeretném. Az mégiscsak más lenne. Hatvan nap van hátra a választásokig!

- De az összefogás túl későn született meg! Másrészt Bajnai Gordon, amikor másfél éve zászlót bontott, békét hirdetett. De ez a hang ma a parlamentbe jutási szinthez sem elég.

A választó – bármilyen furcsa – szintén békés növényevő, akit a vérengző ragadozók újra meg újra zsákmányul ejtenek - mondja Lengyel László
Lengyel László

- Minden elkésett, ebben igazuk van. Azt a szomorú történetet, amit Bajnai-történetnek hívunk, a magam nyelvére úgy fordítom le, hogy egy olyan választói körben élünk – de ez csak feltételezés a részemről –, amelynek pokolian elege van abból, hogy háborúznak vele vagy a feje fölött. Abból, hogy szabadságharcot indítanak a nevében a világ ellen, vagy épp ellene. Ezért volt Bajnai Gordon az „első menetben” sikeres. De amikor kiderült, hogy a baloldalon lényegében nem tudják elképzelni a pártok közötti csatát sem csak afféle háborús formában, akkor Bajnai Gordonnak az a lehetőség jutott, hogy pártokon kívül szerezzen választókat. Ezt nem tudta megvalósítani. És persze, nem igazán professzionális politikus, inkább „növényevő” a vérengző ragadozók között. Úgy kellett volna elérnie a békét, hogy háborút indít... A választó – bármilyen furcsa – szintén békés növényevő, akit a vérengző ragadozók újra meg újra zsákmányul ejtenek. Azért nem beszél senki növényevő, békés szakpolitikáról, mert minden átkerült a ragadozó ki kit győz le politikájába. Valójában az a kérdés, hogy a választó azt mondja-e, hogy elég volt Sir Khan-Orbánból, és elég a saját ragadozóiból is... És ha a szerencsétlen csorda el akarna jutni a vízhez, abban nemcsak a Fidesz ragadozói akadályozzák, de a sajátjai is. Ilyen helyzetben az alfahímnek, Mesterházy Attilának egyetlen dolga van: az, hogy az ellenfelet – akiről tudjuk, hogy szintén alfahím és piszok erős –, kihívja. Most már nem lehet azt mondani, hogy vissza akarok menni és a növényevőket levadászni – Mesterházynak az a dolga, hogy menjen ki a mezőre, kapja el az ellenfelet. Erre van hatvan napja. De minden városban, Budapesten, Pécsen, Szekszárdon, Szegeden, meg kell jelenniük azoknak, akik emellett dialógust kezdeményeznek, békét és autonómiát hirdetnek. Mert nem lehet akarni egy második Fideszt sem Budapesten, sem Pécsen.

- Ilyen helyzetben a baloldalnak van érdemi esélye a győzelemre?

- Nem tudom. Senki nem tudja. Azt viszont biztosan tudom, hogy vissza lehet hozni Budapestet és a nagyvárosok jelentős részét.

- A harcias Gyurcsány Ferenc szerzett szavazókat a Demokratikus Koalíciónak. A Tárki felmérése az MSZP-t hozta ki az összefogás győztesének, pár százalékkal nőtt a szocialisták támogatottsága.

- Igen, de ugyanazokat a szavazókat viszik el egymástól baloldalon. Az a szomorú, hogy lényegében beszorult a baloldali szavazótábor Északkelet-Magyarországra egy nagyon szegény övezetbe, ahol szinte reménytelen a helyzet, Budapestre, és egy-két nagyobb tömbbe, városba.

- Még egyszer: van esélye a baloldali összefogásnak április 6-án a választás megnyerésére?

- A választók jelentős része, azok, akik korábban bizonytalanok voltak vagy talán Fidesz-szavazók is lehettek, a Dunántúl és az Alföld jelentős részében élnek, és csalódottak. Békét akarnak, nem arroganciát, nem úr-szolga viszonyt. Őket szólította meg Bajnai Gordon. Azt gondolták, hogy ha Orbán Viktor nem is Kánaánt hoz, de működni fog az ország. De az ország nem működik, a városok szintjén sem. A budapesti választó az elmúlt négy év csalódása miatt tér vissza a baloldalra, mert a Tarlós-kormányzás és a Fidesz-kormányzás még rosszabb, mint valaha. A pozitív alternatíva ezt a plusz egymillió választót érintené. És ez nem hazugság: ez a plusz egymillió választó tényleg ott van, még mindig megnyerhető.

- Legalább forrongásoknak kellene lenniük annak megakadályozására, hogy Orbán Viktor kivigye az EU-ból az országot. És ha Magyarországon Simicska–Orbán rezsim van, maffiakormány, mélyszegénység, hol a társadalmi reflexió?

- Az uniós kérdés rendkívül bonyolult: úgy gondolom, a szocialisták törzsszavazói, főleg az északkelet-magyarországi kifosztott szavazók, Európa-, multi- és bankellenesek. Nekik is szól a fideszes rezsikampány. A másik oldalon ott van Budapest és az egész Dunántúl, ahol felkiáltanak, „Jézusmária”, „Őrület”, „Sopronból, a Balaton-partról nem lehet kiseprűzni Európát! Európaiak a vendégeink, belőlük élünk, Audi-gyárunk van, a gyerekeink a szomszéd osztrák faluba és Londonba menekülnek Magyarországról..”. Számukra Paks rémes jel, a putyini törleszkedés pedig olyasmit jelent, hogy „végünk van”... Nekik kellene átsétálni a túloldalra, és Mesterházy Attilára szavazni. Ehhez kell a pozitív alternatíva... És azt sem lehet megtenni, hogy egyszer elmegyek egy lakótelepre vendégnek, majd a Kossuth térre sátrazni, aztán meg közölni, hogy bárki kerül is kormányra, megszorítás lesz. Persze, hogy kitalálták: Gyurcsány Ferencről beszélek.

- Azt kellene elhinnie az egymillió csalódottnak, hogy Mesterházy Attila és a baloldali összefogás alkalmas a kormányzásra, nem?

Lengyel László: Ha valaki elgondolja azt a forgatókönyvet, hogy mi történhet a választások után, hirtelenjében sötét képet láthat maga előtt.
Lengyel László

- Az elkövetkező hatvan napban ezt kell bebizonyítania a baloldalnak. Továbbá azt kell tudatosítania önmagában, hogy április 6-án az egyéni választókerületekben dől el a választás, nem a listán. Az egyéni választókerületekben arcokat, programokat kell bemutatni, a városról, a kerületről beszélni, mert ott valódi ügyek vannak, nyilvánvaló a korrupció. Egy-egy körzetben – ha épp nem Simon Gáborról és a 240 millióról van szó – szembesülni lehet azzal, hogy szinte csak piszkos ügyek vannak. Vagyis az ellenzék jelöltje csak előnnyel indulhat, hiszen elég emlékeztetni arra, hogy miből épült a pláza, kit hogyan érintett a trafikmutyi és sorolhatnám. Bizonyítaniuk kell, hogy törődnek a kisemberekkel, érdeklik őket az ügyeik, nemcsak a hatalom. Emellett szakmákkal kell elhitetni: működőképes kormány lesz. Az csak az alap, hogy a választás népszavazás lesz. Igen, ez a választási jelszó, de most még ennél is több kell.

- Hogyan tud majd Mesterházy Attila az Orbán Viktor által meghatározott keretek közt kormányozni?

- Ha valaki elgondolja azt a forgatókönyvet, hogy mi történhet a választások után, hirtelenjében sötét képet láthat maga előtt. Orbán fölépített egy rendszert. Nagyjából három területen azonnal lépnie kell a baloldali összefogás kormányának: Nyugatot választjuk Kelet, az EU-t Oroszország helyett, így a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek azonnal el kell indulnia Brüsszelbe és Londonba, hogy tájékoztassa a befektetőket, mit fog csinálni, különben elszabadul a forint. Bizalmat kell teremteni. Pillanatok alatt bedőlhet minden, ha nem hiszik el, hogy az új kormány másképp viselkedik, mint az Orbán-kabinet. 2009-ben, amikor Bajnai átvette a Gyurcsány-kormányt, még 317 forint volt az euró, semmi nem volt hiteles, ám lényegében két és fél hónap beállt 265-re a forint-euró árfolyam a legsúlyosabb gazdasági-pénzügyi válságban. Le kell tehát ülni azokkal a gazdasági szereplőkkel, akiket az Orbán-kormány szorgalmasan fosztogat, azaz az energiaszolgáltatókkal, a bankokkal, kereskedelmi láncokkal, a gyógyszeriparral, és tájékoztatni őket arról, miként vezetik ki a különadót, s ezért cserébe mit kér a kormány. Tárgyalni kell a szakszervezetekkel: mit ad és mit kér cserébe. Továbbá azonnal dönteni kell az erőszakszervezetekről és az utca fegyelméről, s ebben érdekeltté kell tenni az ellenzéket, mert felelőssége volna abban, ha baj történne. Azonnal találni kell egy olyan belügyminisztert, aki kiáll az ország elé, és el tudja mondani, hogy „itt rend lesz”, és „nem lesz bosszú, csak törvényes rend”. A harmadik feladat: azonnal kapcsolatot kell teremteni a médiával, a kereskedelmi médiumokkal és a helyi sajtóval is. Az új kormány legnagyobb problémája lehet ugyanis, hogy eljuttassa a véleményét a választókhoz. 2009-ben mindenki megértette, hogy Bajnai Gordon békét akar, az utolsó kis faluban is. Az volt a világ leggyengébb kormánya, de rendőri fellépésre mégsem volt szükség sehol. Már most el kellene dönteni, hogy milyen reformot csinálnak végig: nem lesznek képesek egyből nekivágni az egészségügyinek, és a nyugdíjrendszer átalakítását is 2017-re kell kialakítani, de például az oktatási reform ügyében bizonyosan egyharmadban van az Orbán-Hoffmann páros, mert Pokornitól Hillerig, konzervatív liberálistól szocialistáig pozitív egyetértés van az Orbán-Hoffmann álompárossal szemben. Most mindenki depresszióban, reménytelenségben üldögél, de a megszabadulás Orbántól és a napi félelemtől hallatlan felszabadultságot hozna, olyat, amilyet el sem tudunk képzelni. Ha valaki feljön a pincéből, látja, hogy romok vannak odafönt, de végre senki nem lő, hozzákezdhetünk a szabad élethez.

- A több tízmilliárdos, gőzhengerszerű Fidesz-kampány ellenében elég lenne a baloldali árnyékkormány-szakértelem?

- Átéltem, hogy a Kádár-rendszerben 99,99 százalék volt azon az oldalon és a többiek a másikon. Ennek ellenére a társadalom – minimális kommunikáció mellett is – felfogta, hogy Kádárnak mennie kell. Annak ellenére, hogy valaki minden reggel azt mondja, hogy éljen a rezsicsökkentés és éljen az orosz világ, még hatnak azok a kételyek, amelyeket a Népszabadság és az ATV sugall. De a legnagyobb kétely a valóság: menj végig városkád utcáin, minden eladó, kiadó, bezár, nincs munkahely, nincs föld, nincs vállalkozás – nincs jövő. És lehetne másként kormányozni, ha akarnánk, hiszen a Hetényi-körben hiteles és szakszerű költségvetési kiadási, adó és monetáris politikai javaslatok születtek, a Szalay-körben kidolgozott jogszabálytervezetek készültek az alaptörvénytől az egyes alkotmányos intézményeken át a kormányzati szerkezetig. Az Aschner-kör javaslatot tett új innovációs politikára, az Andrássy-kör európai külpolitikára. De vannak javaslatok az energiapolitika, foglalkoztatás, a szociális politika, a minimálbér, a közmunka, az oktatás új rendszereire. A szakmák ezeket a javaslatokat összerakták, van mire támaszkodni. Már csak a politikai döntést kell meghozni. Április 7-én a baloldali összefogás kormányának nem a nulláról kellene indulnia. Meg kell mutatnunk, hogy lehet, sőt kell másképp csinálni.

Lengyel László: Április 7-én a baloldali összefogás kormányának nem a nulláról kellene indulnia.
Lengyel László

- Ha Orbán Viktor nyerne, április 7-én ott folytatná, ahol április 5-én abbahagyta? Elképzelhetőnek tartja, hogy elindul valamiféle konszolidációs folyamat? Hiszen a karakteréből adódóan, ha van egy négyzetméternyi szabad terület, azt is elfoglalja.

- E konfliktusos magatartás már nem is csak Orbán karakteréből következik, hiszen egy rendszert épített ki erre, és százezer kis Orbán dolgozik azon, hogy mindennap megpróbálja elfoglalni a maga előtt látott, még szabad területet. Ha kétharmados többséget szerez, ami most már bizonyosan nem lesz meg, az egyetlen korlátja a külföld maradt volna, az EU és a NATO. Magam nem hiszem, hogy magyar Putyin-rendszert épített volna, de ennek meglenne a kockázata. Ha nincs kétharmadja, a rendszer nagyon komoly csapást szenved, mert tárgyalásokat kell folytatnia. A kétharmad nélkül óvatosabbnak kell lennie a nagy oligarchákkal, Csányi Sándorral és Demján Sándorral is. A nagyok ugyanis ellenállnak, s így vérszemet kaphatnak a multik is. Az autonóm Budapest is komoly ellenállási góc lehet, Miskolchoz, Szegedhez és más egyetemi városokhoz hasonlóan, és az egyetemi központokkal jön a kultúrharc is. A fő háborús terület nem a parlament lesz, hanem a parlament falain kívüli tér. Ha a baloldal veszítene, a városokból és a szakmákból kell újrateremtenie magát, hogy koordinálja az ellenállási gócokat.

- A mindennapokat most átitatja a félelem. Át lehet ezt törni?

- Szabadságszigeteket kellett volna teremteni. A Pénzügykutató – ahol most beszélgetünk – megmaradt a béke, az autonómia, a párbeszéd és a szabadság szigeteként. Befogadtunk és nem kitaszítottunk. Emberek maradtunk: nem ragadozó vadak vagy fejüket hajtó áldozatok. De a történészek is vettek egy nagy levegőt, és kiálltak a német megszállás emlékműve ellen. Kádár Jánosnak miért kellett volna félnie attól a 45 embertől, akik Monoron ott ültünk a sátor alatt? Lakiteleken 197-en voltunk egy tízmilliós országban! 1988-ban négyen voltunk, akiket kizártak a pártból és a Fidesz alapítók 34-en. Orbán tudhatja: a szabadság olykor egyetlen emberben él. 2012. október 23-án is, amikor Bajnai Gordon színre lépett, kinyílt a remény, sokan átlépték a Rubicont is, nem féltek. Aztán mindenki visszavonult. De ne tévedjünk: ők ott vannak, és most is csak a jelre várnak. Tudja mindenki: a félelem és megaláztatás országából a szabadság világába fognak menni lányaink és fiaink.

Lengyel László: A végén már nem volt más lehetőség, mint az összefogás.
Lengyel László

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.