Orbán elégedetlen volt Hendével

A honvédelmi tárcánál viszont azt a verziót sem zárták ki, hogy a nemzetbiztonsági kabinet hétfői ülésén vetődött fel a honvédséggel szemben olyan elvárás, amelynek a miniszter úgy érezte, nem tudna megfelelni – például állandó katonai jelenlét biztosítása a határon. Az valószínűnek tűnik, hogy hétfőn változott meg visszafordíthatatlanul Hende kormányon belüli helyzete, a hivatalos kommunikáció is rövidre, kevéssé emelkedettre sikeredett. Információnk szerint a miniszterelnök a hétfői nagyköveti értekezleten utalta rá, hogy az érintett szaktárcáknál következménye lehet, ha nem teljesítik menekültügyben az elvárásokat.

Hende Csaba a kerítésnél Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Forrásaink úgy tudják, Hende augusztus utolsó hetében rontott helyzetén egy szerencsétlen nyilatkozattal. „A Magyar Honvédség alkalmazását és felhasználhatóságát az alaptörvény és a honvédelemről szóló törvény szabályozza, a jelenleg érvényes törvények és jogszabályok azonban az államhatár őrizete és védelme tekintetében, ha nem katonai fenyegetéssel szembeni védelemről van szó, nem szánnak szerepet” – mondta akkor. (Nyilatkozatával akkor érzékeltette: szerinte szükség lesz alkotmánymódosításra, a kabinet szerint viszont nincsen.)

A kormányzati kommunikációs iroda tájékoztatása szerint hétfőn ülésezett a kormány nemzetbiztonsági kabinetje, ahol áttekintették az illegális bevándorlással kapcsolatos helyzetet, és beszámolót hallgattak meg a magyar-szerb határon épülő ideiglenes biztonsági határzár készültségi állapotáról. A kabinet ülését követően Hende Csaba benyújtotta lemondását, amelyet Orbán Viktor elfogadott. A miniszterelnök ezután kérte fel Simicskó Istvánt a honvédelmi miniszteri feladatok ellátására.

Azt, hogy az esemény váratlan volt, nemcsak az jelzi, hogy a miniszterelnök hétfő reggel a Bem rakparton a nagyköveti értekezleten érzékelhetően nagy bizakodással beszélt arról, hogy a hadsereg, a rendőrség és más hivatalos személyek képesek lesznek a szerb-magyar határt ellenőrizni, de Simicskó is csak hétfő délután kapott felkérést a miniszterelnöktől. A politikus a Népszabadságnak azt mondta: ez nagy megtiszteltetés a számára. Az eddig a sportért felelős államtitkár, aki már volt honvédelmi államtitkár is, a hadtudományok doktora, a szakdolgozatát pedig a válsághelyzetek kezeléséről írta. Arra, hogy mi a véleménye a migrációs krízishelyzet kezeléséről, illetve a határvédelemről és a kerítésről, munkatársunknak úgy válaszolt: számára a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Simicskó elmondta, hogy a honvédelmi miniszternek a parlamenti döntéseknek és a kormány által meghatározott felelősségvállalásnak kell eleget tennie.

Hende Csaba beszél a határvédelem szigorításáról szóló vitában Kovács Attila / MTI

Már a tavalyi kormányalakításkor felröppentek olyan pletykák a kormányból, hogy Hende Csaba nem tarthatja meg miniszteri bársonyszékét, a miniszterelnök különböző okok miatt elégedetlen az egyébként kitűnő végrehajtóként számon tartott tárcavezetővel. Akkoriban hol szakmai, hol politikai problémákat jelöltek meg a kormányzati források, viszont Hende ennek ellenére folytathatta, úgy tűnt, a miniszterelnök továbbra is bízik abban az emberben, aki a polgári körök megszervezésével fontos szerepet játszott abban, hogy Orbán a 2002-es vereség után akadály nélkül visszatérhessen a párt élére.

Annak ellenére, hogy nagy lelkesedéssel fogott neki a Honvédség átvilágításához és átszervezéséhez 2010-es kinevezése után, Hende minisztersége alatt történelmi mélypontra esett vissza a hadsereg költségvetési támogatása: tavaly a GDP 0,78 százalékát költöttük a katonaságra. Bár idén – 5 év után – újra nőtt a hadsereg büdzséje, a több évnyi pénzkivonás megtette a hatását. Hende kinevezését követőn még azt tervezte, hogy használt amerikai helikoptereket szerez be, ám ez végül a túl nagy járulékos költségek miatt elmaradt, miközben a magyar helikopterflotta – az orosz matuzsálemek – „kihordási ideje" lejárt. Félő volt, hogy a honvédség és a katasztrófavédelem helikopterek nélkül marad. Ugyan a tárca többször bejelentette már, hogy rövidesen kiírják a tendert – információink szerint a minisztérium elő is készítette a pályázatot –, a kormány még nem adta áldását a 100-150 milliárdos ügyletre.

A nehézségeket Hende úgy próbálta áthidalni, hogy tavaly szerzett 3 milliárdért három használt orosz Mi-8-ast. Erre már a Miniszterelnökség is felfigyelt: nemcsak az volt a probléma, hogy a HM nem írt ki közbeszerzési eljárás, de egy olyan cég, a Solar Kft. szolgálatait vette igénybe, melyet a kormányban szocialista kötődésűnek tartottak. Végül ebből sem lett ügy, Hende kimagyarázta a beszerzést.

Idén tavasszal a magyar hadsereg büszkeségének számító Gripen-vadászgépekkel is komoly problémák adódtak. Egy lezuhant, egynek pedig nem nyílt ki a futóműve leszállás közben. Júniusban kigyulladt az egyik gyakorlógép, egy JAK 52-es, a pilótája súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ezt követően a sajtó arról cikkezett, hogy milyen keveset keresnek a vadászgépek pilótái, milyen jelentős az elvándorlás a légierő műszaki kiszolgáló személyzeténél, miközben a magyar Gripenek arra készültek, hogy átvegyék a balti államok légterének védelmét szeptember 1-től.

Orbán Viktor és Simicskó István Kurucz Árpád / Archiv

De nemcsak a légierő fejlesztése maradt el. A harckocsik és a tüzérségi eszközök is elavultak, miközben közel 5900 poszt betöltetlen a papíron 29,7 ezer fős honvédségnél – vélhetően az alacsony bérek miatt

a toborzások nem jártak túl nagy sikerrel. Ez különösen most okozhat gondokat, amikor a hadsereg az elmúlt évtizedek legnagyobb bevetésére készül: a rendőrség határvadász századaival karöltve kellene feltartóztatnia a migránsokat a szerb–magyar határnál.

A Fidesz által beterjesztett törvényben egy 3 ezres szám is szerepel, miközben 900 katona és rengeteg eszköz több dandárból már most is délen van, és a határzárat építi. Ha a csapatoknál lévő 8-9 ezres végrehajtói állományból 3 ezer honvédet tényleg levezényelnek, akkor ez előbb-utóbb a többi csapattestnél – légvédelemnél, a repülőbázisokon – okozhat létszámgondokat, esetleg a betervezett NATO-gyakorlatokra nem lesz elég ember. Ráadásul a határvédelmet úgy kell a honvédségnek elvállalnia, hogy a külföldi – így az iraki – missziók, és a visegrádi négyek harccsoportjának felállítása se kerüljön veszélybe.

Azt még kritikusai is elismerik Hendéről, hogy az anyagi problémák ellenére próbálta fenntartani a hadsereg működőképességét. A légierő legénységének elvándorlását megakadályozandó bérkiegészítést járt ki, kifejlesztették az első drónokat, a honvédség továbbra is jól teljesít a külföldi missziókban, és a kormányfő oroszbarát kijelentései ellenére Hende következetesen atlantista maradt. Míg 2010-ben a hadseregnek összesen 17 tartalékosa volt, kijárta, hogy erre több pénz jusson: ma már több ezren vannak. Ennek is köszönhető, hogy már nem őrző-védő cégek, hanem úgynevezett védelmi tartalékosok őrzik a HM létesítményeit, és több ezer volt rendőr vagy katona, illetve a honvédelem iránt érdeklődő műveleti tartalékos esett át az alapkiképzésen. Ők esetenként hat hónapra be is vethetők, igaz, nem a harci alakulatoknál, de legalább a konyhán.

Ugyanakkor Hende politikailag is megégette magát. A honvédelmi miniszter szombathelyi bizalmasain keresztül érintett volt a Fidesz egyik legjelentősebb botrányában 2013-ban. Korábbi titkáráról és kampányfőnökéről, Lazáry Viktorról egy olyan felvétel szivárgott ki két évvel ezelőtt, melyen az látszik, hogy a szombathelyi alpolgármester valamilyen anyagot szív fel az orrába: a városi MSZP-sek szerint kábítószert. Ugyan Lazáry igyekezett tisztázni magát, még a drogtesztet is bevállalta, pártja megtagadta. A fiatal politikus Hende támogatottja volt, a térség országgyűlési képviselője azt szerette volna, ha a 2014-es önkormányzati választáson az egészségügyi problémákkal küszködő Puskás Tivadar helyett Lazáry lenne a polgármesterjelölt. Ám a szombathelyi fideszesek egy része ennek ellenállt, és a belső harcok hevében kiszivárgott a botrányos videó. Végül idén áprilisban a párt országos választmánya megelégelte a szombathelyiek vitáit, és feloszlatta a párt városi alapszervezetét.