Dávid Ibolya és Herényi Károly az ülésteremben
Népszabadság - Móricz Simon Az Országgyűlés határozott a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat módosító javaslatairól. A képviselők a minősített többséget igénylő indítványt 214 igen, 1 nem és 153 tartózkodó szavazattal nem fogadta  el.

A további támogatott módosító javaslatokat 216 igen és 154 nem szavazattal fogadták el.

Nem fogadták el azt a javaslatot, hogy a "családon belüli"  erőszak szófordulat helyére "az otthoni" szövegrész lépjen, sem azt,  hogy ehelyett a "kapcsolaton belüli" kifejezést használják. Ugyanakkor 364 igen, 10 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták azt a javaslatot, hogy a "családon belüli" szövegrész helyére a "hozzátartozók közötti" szövegrész kerüljön.

Az SZDSZ által beterjesztett törvényjavaslat szerint az intézkedő rendőrnek lehetősége lenne a távoltartást azonnal elrendelni, így a bántalmazottnak lehetősége lesz arra, hogy eldöntse, mit szeretne a továbbiakban tenni: meghosszabbítja a távoltartás időtartamát, esetleg büntetőfeljelentést tesz, vagy menedékházba megy. Szorgalmazzák azt is, hogy a távoltartást ne csak a házastársi, élettársi kapcsolatokban lehessen kérni.

Gyerekszemélyi

Az Országgyűlés szavazott a külföldre utazásról szóló törvények módosításához beadott módosító javaslatokról.

Egyebek között 312 igen és 63 nem szavazattal elfogadták azt a módosítást, hogy a kiskorú részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselők kérelmére kell kiadni.

A törvénymódosítás 2009 nyarától bevezeti az úgynevezett második generációs e-útlevelet, illetve intézkedik arról, hogy a kiskorúak részére személyi azonosító igazolványt biztosítsanak. Ezzel ők is utazhatnak az Európai Unió más országaiba.

Emlékezés Antall Józsefre

Egyperces néma felállással emlékezett az Országgyűlés hétfői ülésének kezdetén Antall József egykori miniszterelnök halálának a 15. évfordulóján.

"Antall József európai politikus volt a szó minőséget jelző értelmében" - méltatta a néhai miniszterelnököt Szili Katalin az elnöki pulpitusról. A szocialista házelnök a rendszerváltás kiemelkedő politikusának nevezte Antall Józsefet, s azt idézte tőle, hogy "aki ma arra vállalkozik, hogy miniszterelnök lesz, az fakír, vagy misszionárius, kell hogy legyen".

- Antall Józsefet nagyon sok támadás érte, az idő ezek közül sokat cáfolt. De az biztos, hogy ott van a helye a magyar nemzeti Pantheonban, más nagyságok között - az MDF-frakció részéről Boross Péter emlékezett így. Az MDF-es politikus  megköszönte Szili Katalin méltatását, s kiemelte Antall József szakmai felkészültségét, és kompromisszumkészségét, szerinte ezek nélkülözhetetlenek voltak a rendkívül hátrányos körülmények között Antall József számára, "akit a sors kiválasztott" miniszterelnöknek. Boross Péter szerint a volt miniszterelnök  bizonyította, hogy az "országrontó szocializmus" átalakítható, s olyan politikai kultúrát teremtett, "aminek, ha a hiányát érzékeljük, az fájó". - Antall József mélységesen elítélte mind a doktrínerséget, mind a kocsmapolitikát - hangsúlyozta az MDF politikus, hozzátéve: Antall József "rangszerző" politikus volt, nemzetközi presztízse az országnak is sokat jelentett.

Ügynökjavaslat az SZDSZ-től

Az eltitkolt múlt megismerhetőségéről - címmel tartott napirend előtti felszólalást Fodor Gábor a Parlament plenáris ülésén. Az SZDSZ elnöke rámutatott: az Antall-kormány első komoly „feladványa” volt a titkosszolgálati iratok kérdése, a problémát azóta sem sikerült megoldania egyik kormánynak sem. Fodor szerint az ügynökkérdés megoldásával „önmagunknak is tartozunk”

A liberális pártelnök úgy fogalmazott: „csak akkor tudunk épek és egészségesek lenni, ha tisztában vagyunk saját magunkkal, a saját múltunkkal. Nézzünk szembe a Kádár-rendszerrel és annak működésével”. Fodor az úgynevezett Kenedi-bizottság jelentésére utalva azt mondta: kiderült, hogy még mindig akadályozzák az információs kárpótlást. Az SZDSZ ezért három pontos javaslatot nyújt be szerdán a Parlamentnek – az iratot Fodor együtt jegyzi Magyar Bálinttal és Gulyás Józseffel.

A liberális csomag azt szorgalmazza, hogy az 1990 előtt keletkezett közokiratok közlevéltárakba kerüljenek és kutathatóak legyenek; a kormány biztosítsa az iratok interneten keresztül való megismerhetőségét; illetve, hogy a kormány intézkedjen a titkosszolgálati iratokat tartalmazó mágnesszalagok archiválásáról és civil kontroll melletti feldolgozásáról.

Szilvássy György titkosszolgálati miniszter reagálásában azt mondta: a kormány maga is dolgozik az információs kárpótláson és mindent megtesz a minél szélesebb nyilvánosságért. Várhatóan még december közepén a kormány asztalára kerül az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat, amelyhez várják a liberálisok elképzeléseit is.