Lehet népszavazni Orbánék kérdéséről
Zöld utat adott a kormány kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazási kezdeményezésének a Kúria. A legfőbb bírói fórum döntése után a parlamentnek harminc napja van a referendum kitűzésére.
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – erről kezdeményezett népszavazást a kormány, és a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést hitelesítette. A határozatot azonban többen megtámadták, de a Kúria a kifogásoknak nem adott helyt, így mehet a referendum.
A felülvizsgálati kérelemben egyebek mellett azzal érveltek, hogy a tagállami parlament nem rendelkezhet külön vétójoggal egy európai uniós döntés meghozatala vagy annak végrehajtása során, ezért a kérdés félrevezető. Többen hivatkoztak arra is, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségről van szó, és ilyen tárgyban nem lehet referendumot tartani.
Az uniós elsődleges jogi keretek módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a referendumon kifejezett akarat megvalósulhasson – vetették fel mások. Anélkül ugyanis a jelenlegi döntéshozatali rendszer érvényes, amely szerint adott esetben egy tagállamnak akarata ellenére kell végrehajtania a tagállamok közössége által meghozott egyes döntéseket. De vitatták a kérdés egyértelműségét is, mert nem tudni, egy eredményes népszavazás milyen jogalkotási kötelezettséget róna a parlamentre.
A Kúria szerint a kifogások megalapozatlanok. A kérdés a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához – fogalmaznak.
A legfőbb bírói fórum álláspontja: annak eldöntése, hogy az ország területén más országok állampolgárai milyen jogviszonyban, státusban és időtartamban tartózkodhatnak, alapvető jogokat érintő szabályozási tárgykör. Az Országgyűlés törvényalkotási hatáskörét bármely társadalmi viszony irányába nyitottnak kell tekinteni, s az alaptörvény keretei között a Ház bármely szabályozást igénylő társadalmi viszonyt a törvényalkotás körébe vonhat.
„A kérdés jogilag kellően pontos, az abban szereplő fogalmak a kérdéssel összefüggő szervezetek beazonosítását és a választópolgár által történő megválaszolását lehetővé teszik” – hangsúlyozza a Kúria. A magyar, illetve a nemzetközi jog a „betelepítés” kifejezés tartalmát nem írja le, a kifejezés ugyanakkor értelmezhető tartalmat jelent, a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén. A népszavazás kezdeményezője erről a helyzetről kívánja a választópolgárok véleményét kérni, így a kérdésben használt „betelepítés” kifejezés sem kifogásolható.
A Kúria döntésének kihirdetése után a parlamentnek a következő ülésnapon napirendre kell vennie ezt az ügyet, és a Háznak harminc napon belül ki kell tűznie a népszavazást, amelynek időpontja az országgyűlési határozat elfogadása utáni hetvenedik és kilencvenedik nap között lehet.
