A júniusban elfogadott jogszabály emellett kilenc kompenzációs mandátumot határoz meg, azaz a testület a főpolgármesterrel együtt 33 tagú lesz. Csakhogy a Fideszben attól tartottak, hogy a kerületek eltérő lakosságszáma miatt a szabályozás alkotmányellenes, hiszen a kevesebb mint 25 ezer lakost képviselő I. kerületi polgármesternek éppúgy egy szavazata lenne, mint az újbudainak, noha ott hatszor annyian, majdnem 150 ezren élnek.
Ezért iktatták törvénybe Gulyás Gergely javaslatára, hogy a közgyűlési döntésekhez nemcsak egyszerű többség szükséges, hanem a fővárosi népesség több mint felét kitevő lakosságszámú kerületek polgármestereinek igen szavazata is. (A lakosságszám megállapításakor a január 1-jei adatokat veszik figyelembe.) Az Alkotmánybíróságon a korrekció ellenére is csak szűk többséggel ment át a választási rendszer átalakítása.
Ez azonban sokba kerülhet a Fidesznek. A kormánypárt ugyanis a kisebb népességű budai városrészekben a legerősebb, míg a baloldal a nagyobb külső kerületekben. Nyolc kerületről mondható szinte biztosra, hogy fideszes polgármesterjelölt győz (lásd térképünket), közülük hatban a koordinált indulás miatt három baloldali induló is lesz a kormánypártival szemben, de a Belvárosban és Rákosmentén is borítékolhatónak tűnik a Fidesz-siker.
Ám hiába, hogy ez a kerületek több mint egyharmada, a nyolc kerületben összesen csak 488 ezren élnek. Budapest lakossága pedig 1 millió 745 ezer volt az év elején. Így a Fővárosi Közgyűlésben csak azok a döntések lesznek érvényesek, amelyeket legalább 873 ezer budapesti nevében hoztak. A baloldal hat kerületben számíthat nagy valószínűséggel győzelemre. Noha ez kettővel kevesebb a jobboldaliként elkönyvelt városrészeknél, mégis többen, 547 ezren laknak ezekben a kerületekben.
További ötben reális esély van az ellenzéki győzelemre: Terézvárosban, Erzsébetvárosban, Ferencvárosban, Kőbányán és Rákospalotán együtt 312 ezren élnek. Ha mindegyikben ellenzéki jelölt nyer, és Soroksáron megint a kerületet 1994 óta irányító civil Geiger Ferencet választják meg, akkor a Fidesznek nem lesz meg a lakosságszám-alapú többsége.
Persze egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy a baloldal nyer minden olyan kerületben, ahol a parlamenti választás eredménye alapján erre esélye lehet. Már csak azért sem, mert az új választási rendszernek annyi hozadéka biztosan volt, hogy az ellenzéki pártok hetekig masszírozták egymást a koordinált jelöltállítás miatt. Ám az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt–PM akkor is lakosságszám-alapú többséget szerez a közgyűlésben, ha veszít például Terézvárosban és a IX. kerületben, de megnyeri akár a 127 ezer lakosú Óbudát, akár a 147 ezres XI. kerületet, vagy a százezres lakosságszámú Pestszentlőrincet.
Innentől számos forgatókönyv lehetséges. A baloldal még úgy is többségbe kerülhet, ha Kőbányán is veszít, de győz Újbudán. A Fidesznek viszont – épphogy bár – akkor sem lenne többsége, ha mindhárom említett, nagy létszámú, billegő kerületet megnyeri, de veszít a térképünkön halványpirossal jelölt ötben és Soroksáron.
A XI. kerületben a szocialista Molnár Gyula négy év elteltével próbálja meg visszaszerezni a polgármesteri széket a fideszes Hoffmann Tamástól, Óbudán a KDNP-s polgármester, Bús Balázs ellenfele a PM-es Béres András, míg a XVIII. kerületben, ahol a tavaszi parlamenti választáson a legkisebb volt a különbség a kormányoldal javára, a szocialista Szaniszló Sándor a fideszes Ughy Attila kihívója. Itt az nehezíti a baloldal dolgát, hogy függetlenként elindul a városrész korábbi MSZP-s polgármestere, Mester László.
Igaz, korábban fölvetette, hogy csak egy baloldali jelölt maradjon állva, a népszerűbb. Még nehezebben jósolható meg, hogy miként alakul a közgyűlés számszerű összetétele, hiszen a kompenzációs mandátumokat a vesztes polgármesterekre adott szavazatok alapján osztják el. Itt azonban már a várhatóan egy képviselői helyet elhozó LMP-vel és az egy-két mandátumra jó Jobbikkal is számolni kell, rajtuk múlhat a többség.
A vesztes főpolgármester-jelöltre leadott szavazatok viszont nem számítanak. Ebből nehéz másra következtetni, mint hogy a Fidesz biztosra veszi Tarlós István győzelmét. Az Óbudát hosszú időn át kisebbségből vezető és több fideszes polgármesterrel nem túl jó viszonyt ápoló Tarlóstól mindenesetre nem idegen az alkalmi alkuk megkötése, és egy interjúban már utalt is arra: a jelenlegi négy baloldali polgármester közül kettővel kimondottan jó a viszonya.
Tarlós: Betarthatatlan program
Tarlós István szerint nem lehet betartani a baloldali főpolgármester-jelölt programját – ezt a főpolgármester egy más témájú pénteki rendezvényen közölte arra a lapunkban megjelent cikkre reagálva, amely Falus Ferenc főpolgármester-jelölt programját ismertette. Falus a programját tegnap mutatta be személyesen. Tarlós István álláspontja szerint a programból az olvasható ki, hogy abban a tudatban készült, mint amit „úgysem fognak soha számon kérni”. Azt mondta, a nyilvánosságra került pontok a szakmai, jogszabályi és pénzügyi ismeretek teljes hiányát jelzik.
Az ígéretek betarthatatlanok, teljes inkompetencia érhető tetten – közölte. A főpolgármester példaként említette az adókedvezményre vonatkozó részt, megjegyezve, hogy önkormányzat nem adhat ilyet. Kérdésre szólt arról is, hogy a 3-as metró felújítása ügyében hol a hitelfelvétel, hol az uniós források miatt támadják és rámutatott: ingyen nem csinálnak semmit, valamiből finanszírozni kell a beruházást. Beszélt arról is, hogy az uniónak a kormányok a partnerei és az EU azon projekteket támogatja, amiket a kormány is; így nincs létjogosultsága a brüsszeli lobbinak, s azt ellenzéki kormány esetén sem tenné. (MTI)
