Az írás a Népszabadság
2015. 04. 27. számában
jelent meg.
Sokba kerülhet még a BKV-nak a 24 milliárdos állami támogatás. A kormány ugyanis több feltételhez köti a fővárosi közösségi közlekedés – néhány éve még 32 milliárdos – támogatásának kifizetését.
A főváros a támogatási szerződésben többek között vállalja, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. szerződésen alapuló együttműködés keretében bevonja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t az egységes tarfiarendszer technológiai kialakításába. Ez pedig nem más, mint
az elektronikus jegy.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről még 2011-ben döntött a főváros. A költségeket akkor 20,4 milliárd forintra becsülték. A pénz nagy részét, 54,5 millió eurót – 16,3 milliárd forintot – az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) adja hitelként. Ez nem változott, viszont az önkormányzatnak 4 helyett 5,3 milliárdot kell beletennie.
Az új rendszert 2014 és 2016 között vezették volna be, de az üzemeltetői szerződést csak tavaly sikerült tető alá hozni, így az átadás 2017-re csúszik.
De már most lefölöznék.
Az önkormányzatok példája legalábbis óvatosságra int. A kerületek a korábbi átlag 3 helyett 10 százalékos jutalékot fizetnek a megkerülhetetlen állami közvetítőnek. A kötelező együttműködés így esetenként több tízmilliós bevételkiesést jelent. Angyalföld például a korábbi ötmillió forint helyett az idén várhatóan 80 milliónál is többet fizet a parkolási rendszer üzemeltetéséért. A BKV-nál még nagyobb lehet az ár.
A cég jegyárbevétele a nettó 50 milliárd forintról 60 milliárd forintra nőtt öt év alatt. Ennek tíz százaléka milliárdos tétel.
A Népszabadság információi szerint azonban ez az ügy még koránt sincs lefutva. A főváros túl sokat költ az e-jegyre, illetve később a hitel törlesztésére.
 |
| Öt év alatt tízmilliárd forinttal nőtt a BKV jegyárbevétele FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS |
Az idei állami normatíva másik feltétele a Transmodel közösséghez való csatlakozás, amelyhez minősíttetni kell a Futár utastájékoztatási rendszert.
Ennek költségeit eddig nem vállalta a BKK. Most nincs választása.
Vélhetőleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyomására került be a szerződésbe az a pont, amely kötelezi a BKK-t, hogy a vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó szerződés mintájára dolgozza ki a kötött pályás infrastruktúra finanszírozási koncepcióját.
Ezenfelül a BKV-nak jobban össze kell hangolnia a fővárosi és az elővárosi buszos szolgáltatást. Mint emlékezhetünk, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013 elején jelentette be, hogy a Volánbusz átveszi a város környéki járatokat. A cégnek ekkor sem járműve, sem pénze nem volt a feladatra. A tárca előteremtette mindkettőt, majd kiíratta a fővárossal a tendert, amelyet a Volán a 11 milliárd forintos minisztériumi támogatással vásárolt 167 darab új, korszerű buszával meg is nyert.
A BKV pedig drámai piacvesztést könyvelhetett el.
