Ki kaphat szabad kezet?
Kacziba elmondta, a világban ma is vita tárgya, hogy a terrorizmus elleni fellépés katonai vagy rendészeti feladat. Bár a határok lassan elmosódnak, hiszen a katonák mind gyakrabban kénytelenek elvégezni klasszikus rendőrségi kommandós feladatokat is. Nálunk a terrorcselekmények megelőzése, elhárítása, felszámolása rendőrségi feladat.
– Ebbe a munkába a honvédség a hatályos alkotmányos keretek között csak úgy vonható be, ha például a rendőrökkel közösen járőröztetik a katonákat a zöldhatáron. Ehhez azonban az adott időszakra az érintett katonákat át kell vezényelni a rendőrség állományába, és rendőr parancsnok irányítása alatt kell ellátniuk a feladataikat – jegyezte meg a tábornok. – Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy más a rendőrség, és más a katonaság feladata. Előbbit a bűncselekmények megszakítására, a bűnelkövetők elfogására képezték ki, míg a katonaság feladata az ellenség erőinek hatékony pusztítása.
Kacziba fenntartásai ellenére jogosnak tartja a kormány azon igényét, hogy kapjon szabad kezet előre nem látható kataklizma bekövetkezésekor, vagy annak elhárítása érdekében. Nemcsak a terrorizmus miatt alakulhat ki olyan helyzet, mondta, amikor nincs idő a szokásos döntési mechanizmusok működtetésére. Bekövetkezhet olyan természeti csapás, ipari katasztrófa is, amely azonnali intézkedéseket kíván.
|
Ostobaság volt indokolt intézkedések közé becsempészni bizalmatlanságot fokozó javaslatokat
Teknős Miklós / Népszabadság |
– Ha a kormány a hazai vagy a külföldi titkosszolgálatoktól olyan információt kap, hogy egy terrorista csoport már elindult magyarországi célpontja felé, azonnal döntéseket kell hozni. Nincs idő és nem is szabad azon polemizálni, hogy „ez most katonai támadás az ország ellen, vagy terrorista akció, vagy valami más. Az első pár órában, napban az is teljességgel közömbös, hogy „az események fényében hadiállapotot kell kihirdetni”, vagy valami mást, és az egyik vagy a másik esetben kinek a felhatalmazása szükséges például bizonyos intézkedésekhez – szögezte le Kacziba, aki szerint józan ésszel azt sem vitatja senki, hogy a kormánynak jogában áll lezárni egy ipari katasztrófa helyszínét, megtiltani vagy korlátozni a belépést a veszélyeztetett területre.
– A Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet után Ferenc Józsefnek több nap kellett ahhoz, hogy „mindent meggondoljon, mindent megfontoljon”. Ma egy titkosszolgálati információ beérkezése és az arra való reagálás között olykor csak órák telnek el, vagy még kevesebb idő – figyelmeztet Kacziba. – Ezért kell előre lefektetni azokat a szabályokat, amelyeket a kormánynak és a hatóságoknak alkalmazniuk kell, amikor az alkotmányos rend valamilyen okból időlegesen felborul.
Kacziba szerint a törvényjavaslat legnagyobb hibája éppen az, hogy nem ad valódi válaszokat a lehetséges kihívásokra. Olyan, hogy terrorveszély-helyzet, nincs – állítja. Vagy legalábbis ez a szóösszetétel értelmezhetetlen. Terrorizmus van, aminek léteznek a világban különböző ideológiai-politikai irányzatai, és vannak követői. Akadnak, akik terrorcselekményeket hajtanak végre, készítenek elő, és olyan emberek, illetve országok is, akik vagy amelyek pénzzel és más módon támogatják a terrorizmust.
Zsigeri bizalmatlanság
A tervezetnek a tábornok szerint magára a terrorcselekményre kellene koncentrálnia, aminek a fogalmát nem kell kitalálni, és új fogalmat sem kell hozzá kreálni, mert szerepel a Btk.-ban. A terrorizmus egyéb vonatkozásaival szemben pedig politikai eszközökkel kell fellépni.
De még a „terrorveszély” is egy képlékeny fogalom, hiszen nem azt jelenti, hogy valakik terrortámadást készülnek végrehajtani Magyarországon, de még csak azt sem, hogy terveznék azt. Mit kezdenek így ezzel a hatóságok? Figyelnek, információkat gyűjtenek. Ám amikor már olyan értesülésre tesznek szert, amely azonnali intézkedést igényel, általában nincs idő a demokratikus játékszabályok szerint tájékoztatni és felhatalmazást kérni megelőző intézkedésekre.
– Nagyon fontos a bizalom – mondja Kacziba. – El kell hinni, hogy amikor a kormány törvényi felhatalmazással szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket vezet be, annak oka van. Természetesen a kabinetnek utólag bizonyítania kell a döntése helyességét.
Kérdésünkre Kacziba leszögezte: a politikai elit sokat tett az elmúlt évtizedekben a kölcsönös bizalmatlanság elmélyítése érdekében. Még aggasztóbbnak tartja az interneten a témában kommentelők zsigeri bizalmatlanságát. Döntő többségüknek nyilvánvalóan fogalmuk sincs a veszély nagyságáról, a terrorelhárításról, hogy mit hogyan lehet megelőzni, elhárítani. A kormány iránti bizalmatlanságból a tervezett intézkedéseket csípőből elutasítják.
Miért is tennének másképp, vetjük fel, amikor még a terrorveszély-helyzet szabályozásába is becsempésztek néhány olyan rendelkezést, amelyek az ellenzék egyöntetű véleménye szerint pusztán csak a rendeleti kormányzás megteremtését szolgálják, és nem szükségesek a közvetlen veszélyelhárításhoz?
|
| Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
– Marhaság! Ezekkel az intézkedésekkel nem lehet rendeleti kormányzást bevezetni, de még csak megalapozni sem. Ez túlzó félelem. Azzal együtt, hogy az előterjesztők részéről igen nagy ostobaság volt az amúgy indokolt intézkedések közé becsempészni például a közbeszerzés felfüggesztésére vonatkozó és egyéb, a bizalmatlanságot fokozó javaslatot.
Népszerűtlen javaslat
Kacziba szerint ugyanis annak a 30 pontnak a többsége, amely különböző jogok korlátozására hatalmazná fel a kormányt, szükséges lépés. Az internet korlátozása, ellenőrzése is közéjük tartozik – tette hozzá, vállalva, hogy ezzel nem lesz túl népszerű.
– Egy átlagos újságolvasó és netező is tudja, hogy a terroristák igen gyakran kizárólag a médiának „játszanak”. Közvetlen veszélyeztetettség vagy egy bekövetkezett támadás esetén muszáj bizonyos korlátozásokat bevezetni. Ez nem azt jelenti, hogy két hónapra megszűnne az internetszolgáltatás, de bizonyos portálokat vagy hosszabb-rövidebb ideig akár a teljes szolgáltatást is le lehet állítani. Egy ilyen döntés mindig az eseményektől függ.
Kacziba szerint a beterjesztett törvényjavaslat helyett a Szamel Lajos professzor által megalkotott fogalmat, a „rendészeti szükségállapotot” kellene tartalommal megtölteni és bevezetni. A rendészeti szükségállapot bejelentését követően a kormánynak jogot kell adni arra, hogy a szükségesnek tartott intézkedéseket haladéktalanul megtegye egészen addig, amíg a parlament nincs abban a helyzetben, hogy döntsön.
– Három nap, maximum öt lenne ez esetben a kormánynak, amikor az előre lefektetett szabályok szerint bármit megtehet, amit a helyzet megkövetel, s közben eldöntheti, hogy az alaptörvényben lévő öt rendkívüli jogrendre vonatkozó szabályozás közül melyiknek a kihirdetését tartja indokoltnak – magyarázza a tábornok.
Kacziba szerint a törvényhozásnak olyan rapid módon és egységben kell megalkotnia azt a jogszabályt, amely terrorcselekmények és hasonló kataklizmák esetére pár napra megadja a felhatalmazást a kormánynak a rendkívüli intézkedések meghozatalára, amilyen gyorsan és egyetértésben a saját fizetésükről és a nekik járó kiváltságokról szoktak dönteni.
– A terrorcselekmény „a világ egyik legdemokratikusabb eseménye” – fogalmazott ironikusan a tábornok. – A pokolgép a hatósugarán belül pártállástól, vallási hovatartozásról függetlenül mindenkit megöl vagy megsebesít. Utána már hiába mutogatnak egymásra, hogy ki miatt nem készült el az a törvény, amellyel csökkenthető lett volna a terrorcselekmény bekövetkeztének a kockázata.
– Egy demokráciában elfogadható, sőt szükséges az egészséges bizalmatlanság – ismerte el Kacziba. – Az a kihívás, amelyre a beterjesztett törvényjavaslat valamiféle választ próbált meg adni, sokkal nagyobb annál, semmint a honatyák túl sok ideig halogathassák a döntést. Az egymással vívott, kompromisszumokat nem ismerő politikai csatáiknak ugyanis csak egy nyertese lehet: a terrorizmus.
