Az ügyre Jávor Benedek, az Együtt–PM európai parlamenti képviselője hívta fel a figyelmet, aki kedden levélben kezdeményezte Péterfalvi Attilánál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökénél a kazetták szállítására és elhelyezésére kötött szerződések titkosságának feloldását. A politikus országgyűlési képviselőként – titoktartási nyilatkozat aláírása mellett – betekinthetett a kontraktusokba, és azok megítélése szerint a legérzékenyebb adatok kitakarása után minden további nélkül nyilvánosságra hozhatók.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén derült ki, hogy az orosz–ukrán válság miatt jelenleg nem megoldható a használt fűtőelem szállítmány kijuttatása, illetve a fűtőanyag beszállítása sem. A Népszabadság információi szerint a reális kockázatok közül nem az a legsúlyosabb, hogy a szállítmányt esetleg fegyverből származó találat éri (bár az elmúlt napok fejleményei alapján ezt sem lehet kizárni), hanem az, hogy egyszerűen ellopják: a konténerekben utaztatott használt fűtőanyag ideális alapanyag az úgynevezett piszkos bombák készítéséhez. Ezekben hagyományos robbanószerrel szórnak szét nagy területen sugárzó anyagot, lakhatatlanná téve akár országrésznyi zónákat.

Alternatív útvonalon történő kiszállításra szakértők egyetlen esetet említettek: a KFKI-kutatóreaktor kiégett üzemanyagrúdjait közúton és hajóval, az Adrián keresztül vitték Oroszországba 2008 és 2013 között. Ez azonban egy speciális program volt, egyrészt a kutatóreaktorban használt, a paksi erőműétől eltérő fűtőanyag miatt, másrészt, mert a projektet az USA menedzselte és finanszírozta, ami jelentősen leegyszerűsítette a részt vevő országok együttműködését.

Az üzemzavarban megsérült és egyedi módszerrel betokozott paksi fűtőanyag-kazetták azonban olyan különleges szállítmánynak számítanak, amelynek kivitele minden más nukleáris tranzitnál bonyolultabb: valójában senki nem tudja, hogy a kapszulák pontosan mit tartalmaznak és hogyan viselkednek. Emiatt tartott hosszú évekig annak a háromoldalú megállapodásnak az elkészítése, amelynek alapján vasúton Ukrajnán keresztül Oroszországba vihetnék a jelenleg Pakson tárolt veszélyes anyagot.

Elvi lehetőség egyébként létezik akár egy szlovák–lengyel vasúti, akár egy Szerbián keresztüli dunai útvonal kialakítására, ám ennek végigtárgyalása és engedélyeztetése évekbe telhet. A kijuttatást az Európai Bizottsággal is jóvá kell hagyatni, miközben információink szerint az EU hivatalosan még semmilyen értesítést nem kapott a magyar kormánytól a projektről. Ennek híján viszont a sérült kazetták tartósan Pakson maradhatnak, megakadályozva a 2-es blokk üzemidejének meghosszabbítását.