A Kúria még január végén hivatalból elutasította a Miniszterelnökség és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ügyvédeinek a Citadella-ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelmét, amellyel szerették volna megmásíttatni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntését. A közigazgatási bíróság ugyanis korábban úgy foglalt állást, hogy indokolatlan és törvénysértő volt a Citadella bérlőinek tavaly május 5-i karhatalmi kilakoltatása.

Rendőrök 2014. május 5-én a műveleti területen. Így néz ki egy jogszerűtlen intézkedés Teknős Miklós / Népszabadság

Csakhogy a neves ügyvédek által támadott (felülvizsgáltatni kívánt) döntést a polgári perrendtartásról szóló törvény nem teszi lehetővé, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmeket hivatalból elutasította. Soha nem derül már ki, hogy a Miniszterelnökség és a vagyonkezelő ügyvédei egyszerűen csak megfeledkeztek a perrendtartás vonatkozó – amúgy 2005 óta hatályos – rendelkezéséről, avagy szándékosan húzni akarták az időt, hátha feladják a pereskedő bérlők.

Nem adták fel. Miután a Kúria most számukra kedvező döntést hozott, az állam lépéskényszerbe került. A bérlők az elmúlt hetekben Lázár János kancelláriaminiszter aláírásával levelet kaptak, miszerint a jogalapot és az igényelt kártérítési összeget is feltüntetve közöljék, milyen kár érte őket „a velük szemben foganatosított végrehajtás során”. Információink szerint a felhívásra a bérlők többsége még nem válaszolt.

A bérlőkkel szemben „foganatosított végrehajtás” tavaly május ötödikén történt, amikor több tucat rohamrendőr szállta meg a Citadellát azzal a paranccsal, hogy biztosítsák a régi-új vagyonkezelő, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) érdekében elrendelt végrehajtás zavartalan lebonyolítását. Ez a gyakorlatban négy cég és egy magánvállalkozó kiebrudalását jelentette. Erről a végrehajtásról mondta ki hónapokkal később a bíróság, hogy indokolatlan és törvénytelen volt.

A Citadella körül évek óta csatáznak egymással a bérlők és az állam képviselői. 2013 októberében az emberi erőforrások minisztere a világörökségről szóló törvénnyel ellentétesnek ítélte a Citadella hasznosítását, és határozatban szólította fel a bérlőket, hogy 30 napon belül adják át bérleményeiket az MNV-nek. Jegyzőkönyvek tanúskodnak arról, hogy a bérlők eleget tettek a felszólításnak. Csakhogy az ő kiebrudalásukkal egy időben változott a vagyonkezelő is. Az MNV a helyébe lépő XI. kerületi önkormányzatnak adta tovább a bérlők „leadott” bérleményeit.

Az önkormányzat azt tervezte, pályázatot ír ki a Citadella 50 évre szóló vagyonkezelésére. Erre a lényegében már kirúgott bérlők felvetették: nem maradhatnának-e mégis, legalább amíg a pályázatot ki nem írják, és a győztest ki nem hirdetik. Az önkormányzat igent mondott. Csakhogy a kerület számára kedvezőtlen jogszabályi változások miatt a Citadella hamarosan visszakerült az MNV-hez, ahol viszont nem akarták tudomásul venni, hogy az általuk egyszer már kitessékelt bérlők új szerződéssel mégiscsak a Citadellán maradtak.

Karhatalmi erővel lezáratták a Gellért-hegy érintett részét, és kipakolták a bérlőket a korábbi, egyszer már végrehajtott miniszteri rendelkezésre hivatkozva. Azóta senki nem mehet fel a Citadellára, noha onnan a legszebb a kilátás a fővárosra. Korábban évente több millió turista fordult meg ott. Hogy mikor lesz újra élet a Gellért-hegy adott részén, nem tudni.