galéria megtekintése

Lázár Brüsszelben megmagyarázza a paksi bizonyítványt

9 komment


Hargitai Miklós

Vezető bizottsági tisztségviselőkkel, többek között Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztossal is találkozik ma Brüsszelben a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, hogy megpróbálja feloldani a tervezett paksi bővítés finanszírozása kapcsán a magyar és az uniós álláspont között feszülő ellentmondást.

A Népszabadság több forrásból megerősített információi szerint a bővítés ügyéért felelős minisztert konzultációra várják, ugyanakkor nem egyszerű technikai egyeztetésről lesz szó:

az Európai Bizottság illetékeseinek egyre kevésbé tetszik az a módszer, ahogyan az Orbán-kormány megpróbálja utólag hozzáigazítani a projekt tényeit az uniós jogszabályokhoz.

 

Úgy tudjuk, a kabinet érvanyagának központi eleme továbbra is az a tavaly készült, a beruházás megtérülési kilátásait elemző Rothschild-tanulmány, amely a keltezése miatt semmiképpen sem szolgálhatott a 2014. januári kormánydöntés megalapozásául, ráadásul maga is arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a bővítés csak abban az esetben lesz kifizetődő, ha az áramárak több mint a duplájukra drágulnak. Ilyen tartalmú energiapiaci prognózis ugyanakkor nem ismert, sőt egy friss „rezsitanulmányban" a kormány is az árak további csökkenését, az olcsó áram korszakának tartósságát valószínűsíti.

Nem egyszerű technikai egyeztetésről lesz szó
Nem egyszerű technikai egyeztetésről lesz szó
Móricz-Sabján Simon

További olyan elemeket is talált ugyanakkor a Bizottság a magyar fél által átadott anyagokban, amelyek azt valószínűsítik, hogy a beruházás nem valósulhat meg pótlólagos állami befizetések nélkül. A 12,5 milliárdos (részben orosz hitelből, részben a 20 százalékos magyar önrészből) fedezett keretben nincsenek benne a két új reaktorblokk rendszerbe állításához szükséges olyan elemek, mint a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolója (a hulladékkezelés önmagában 3 milliárd eurós kiadást jelent), az elektromos hálózat kiépítése vagy a kötelező tartalék energiatermelő kapacitás létrehozása.

Ugyancsak támogatásként lehet értékelni a kötbérfeltételeket, amelyek csak a beruházás kis mértékű csúszása esetén kedvezőek a magyar félre nézve, a jelentős késedelemből adódó plusz kiadásokat nem fedezik. Ráadásul a Bizottsággal megosztott szerződésekből az is kiderült, hogy a kormány egyoldalúan magára vállalta az árak elszállásának költségeit:

ha a végső számla meghaladja a 12,5 milliárd eurót, a többletet mindenképpen az adófizetők állják

– ez különösen annak fényében aggasztó, hogy Európában az utóbbi évtizedekben egyetlen nukleáris beruházás sem készült el a tervezett idő- és költségkereten belül.

Az EB november 23-án jelezte, hogy súlyos kifogásai vannak a finanszírozással kapcsolatban, és mélyreható vizsgálatot indít. Egyben azt is jelezte, hogy egy hónapos határidőt ad a magyar álláspont kiegészítésére. Ez a terminus az év végi ünnepek miatt vélhetően pár nappal kitolódik, ugyanakkor a Bizottságnak a közeli napokban mindenképpen döntenie kell a folytatásról, azaz például arról, hogy a nemzetközi tender elhagyása miatt indított kötelezettségszegési eljáráshoz hasonlóan itt is keményebben fellép-e az uniós előírások érvényesítéséért.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.