– De azt mondta, hogy még mindig bízik a kormányban. Annak ellenére, hogy az ígéretek beváltása, gondoljunk csak a BKV 24 milliárdjára, rendre késlekedik és csorbul?
– A kormányfőben és néhány miniszterében továbbra is bízom. Politikai okból értem kevésbé, ami történik. Nem engem kell 2019-ben újraválasztani, hanem a Fővárosi Közgyűlés zömét adó kerületi polgármestereket. A Fidesznek minimum annyira érdeke, hogy Budapest sikeres legyen, mint az enyém. Egy ekkora város tömegközlekedését biztosítani kell. Ez triviális.
A főváros nem a markát tartja, csupán az államtól kapott kötelező feladat ellátásához – elvégre feladatfinanszírozás van – kéri a szükséges forrásokat.
A BKV 10 milliárddal növelte az árbevételét, és öt éve pozitív az üzemi eredménye. Kevesebből működtetjük a közösségi közlekedést, mint a lényegesen kisebb Prága. A 2013-ban kötött együttműködési megállapodásban a kormány vállalta, hogy 2013 májusáig meghozza a BKV működésének stabilitását biztosító intézkedéseket. A cég adósságait idén nyáron ugyan átvállalták, de jövőre 6 milliárddal csökkentenék a támogatást. Ezt nem fedezi az eltűnő kamatterhek évi 3 milliárdja.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
– Azt mondta, ha nem lesz megállapodás a kormánnyal, akkor a HÉV-ek és a buszok csak a városhatárig járnak majd. Nem fél a népharagtól?
– A közösségi közlekedés biztosítása csak Budapest közigazgatási határán belül feladatunk, a többi fakultatív. Ráadásul ennek finanszírozásáról is a Budapest 21 szerződés rendelkezik. Csakhogy
továbbra sem kapunk rá egy huncut garast se. Holott az agglomerációs közlekedés évi 15,9 milliárd forintba kerül, miközben az ebből származó bevétel 4,2 milliárd. A veszteség tehát nettó 12 milliárd.
A kedvezményes és díjmentes bérletekből származó veszteséggel együtt évente 30 milliárd forint hiányzik a BKV kasszájából. Ez a vita tárgya. Én Budapest főpolgármestere vagyok, az itt élők érdekeit kell figyelembe vennem. Vecsés, Budakalász, Budaörs lakóinak érdekeit az ottani vezetők dolga képviselni. Ha a népharag inkluzíve a polgármesterek elégedetlensége hangot kap, akkor nem hozzám kell fordulniuk, hanem a kormányhoz, illetve a kancelláriához.
– A 3-as metrót is leállítaná, ha életveszélyessé válik. Felújítás nélkül ez gyorsan előállhat.
– Budapest elmegy a határig. Már felvettünk 60 milliárd forint hitelt a járműfelújításra, az infrastruktúra rekonstrukciójához már állami segítség kell. Annak idején sem a fővárosi tanács pénzén épült meg, most sem gondolhatja senki, hogy az önkormányzat egymaga képes előteremteni 130 milliárd forintot.
Ha a kormány nem biztosít forrásokat az infrastruktúra felújításához akár állami, akár uniós pénzből, akkor nem lesz felújítva.
Nem lesz szokatlan, hiszen már 40 éve nem nyúltak hozzá. 2012 óta egyfolytában mondom, az utóbbi két hétben két levelet is írtam e tárgyban a miniszterelnökséghez. Ezek hosszadalmas eljárások, könnyen kifuthatunk az időből. A tervek készítését megelőlegezi a város, de a kiviteli tendert nem írhatjuk ki fedezet nélkül.
– A Közbeszerzési Döntőbizottság a múlt héten megsemmisítette a római-parti védmű tervezési tenderének eredményét. Szívügye a gát, mi a véleménye erről?
– A hatóság szerint egy tisztázó kérdést kell feltenni a győztesnek, ha erre nem tud válaszolni, akkor akár a másik érvényes ajánlattevőé is lehet a megbízás. Ha a 2013-as árvíz miatt nem kellett volna módosítani a vonatkozó jogszabályt, már nekiláthattunk volna a kivitelezésnek. Így csak a jövő év végén indulhat a munka. A közbeszerzési eljárások megtámadása egyébként ma már nemzeti sport, időnként a politikai célzatosság sem zárható ki. A közhasznú beruházásokat megilletné egyfajta védelem.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
– A csillaghegyi védmű éppenséggel már védett is, hiszen kiemelt állami beruházássá nyilvánították.
– Nem látszik. Ez a közbeszerzési huzavona egy újabb időhúzás. Hol katasztrófaturisták, hol frusztrált nyugdíjasok, hol úgynevezett zöldek akasztják meg a folyamatot...
– A Római-part fáit féltők mindenesetre örülnek a késlekedésnek...
– A hullámtérben élők és a sportlétesítmények tulajdonosai kevésbé. Olyanok kötnek bele a gát terveibe, akik semmit se veszíthetnek. Ráadásul összevissza beszélnek.
A Nánási út fái százszor értékesebbek, mint a római-parti limányé, az elsődleges védmű megerősítése miatt azonban ezeket kellene kivágni.
A víz- és gázalapvezetékek kiváltása miatt pedig egészen a Szentendrei útig kellene tolni a nyomvonalat. A kerítés vonalában elhelyezett gát is tévedés. A Rómain 1946 óta mindenki oda húzta fel a kerítését, ahová csak gondolta. A tulajdonjogok kibogozása évtizedekbe telne.
– A múzeumi negyed miatt a Városligetben is kivágnák a fák egy részét. Lázár János szerint a főpolgármesternek többet kellene foglalkoznia a város legnagyobb parkjával.
– A múzeumi negyed eredetileg az én ötletem volt, benne volt az első választási programomban is, csak én nem a Ligetbe, hanem a Nyugati Pályaudvar mögé képzeltem.
A Városligetbe áttelepített tervhez nincs közöm, azóta különösen nem, mióta a parkot törvénnyel elkommendálta Budapesttől a kormány.
Így Lázár Jánosnak a saját kormányán, egész pontosan önmagán kellene számon kérni a parkkal való törődést. A számok egyébként azt mutatják, hogy nem csökken a zöldfelület a parkban.
– Ezek a projektfelelős Baán László miniszteri biztos számai...
– Nem jártam kint a parkban, hogy személyesen ellenőrizzem az elém tárt dokumentumokban szereplő adatokat, de nincs különösebb okom arra, hogy ezek helyességét kétségbe vonjam.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
– Ha már átadott fővárosi javaknál tartunk. A múlt héten azt mondta: állami kézbe adja a BKV-t, ha nem oldódik meg a finanszírozása. Dühös volt, vagy komolyan lemondana a város legjelentősebb cégéről?
– Megszabadulnánk vele a város egyetlen igazi problémájától.
Szó sincs elkeseredésről. Vészesen félreérti a helyzetet az, aki azt hiszi, hogy ez engem idegesít. Csak arra tettem javaslatot, hogy próbálja a kancelláriaminiszter annyiból működtetni a BKV-t, amennyit erre nekünk adnak. Ha sikerül, akkor ő nyert. Ha nem, akkor valakinek mondania kellene valamit.
– Nem fél attól, hogy ha szaván fogják és viszik a BKV-t, akkor a fővárosi önkormányzat kiürül?
– Politikai szándék kérdése, hogy az önkormányzatiságot gyengíti-e az állam vagy erősíti. Ez nem Budapest-specifikus kérdés. Orbán Viktor nekem határozott ígéretet tett arra, hogy a fővárosi cégek legalább 2019-ig önkormányzati kézben maradnak. Az én felajánlásom arra vonatkozik, ha a kormány meg szeretné vizsgálni 25 éves állítások igazságtartalmát. Én ennek a kormánynak a szimpatizánsa vagyok.
Egyvalamiben mégis egyet kell értenem Demszky Gáborral: ebben a városban fizetik be a legtöbb személyi jövedelemadót, itt termelődik meg a GDP 40 százaléka, s mindebből alig kap vissza valamennyit.
Nekem működtetni és fejleszteni kell ezt a várost, ami források nélkül nagyon nehéz. Különösen akkor, ha a kormányfőnek folyton azt mondogatják, hogy Budapest egyetlen épkézláb projekttel sem bír előállni. Ez egyszerűen nem igaz! Száznál több előkészített beruházásunk van, de ha ezeket valaki elrejti a fiókjában, akkor a miniszterelnök joggal hiheti, hogy nem léteznek.
– Lázár Jánosra gondol?
– Passz.
– A régi út sem járható már, amikor leültek Orbán Viktorral és átbeszélték a város ügyeit?
– A kormányfővel kötött politikai szövetségem erős. Amíg én ülök ebben a székben, addig neki nem kell a háta mögé néznie. De a fővárossal, annak rangjával kapcsolatban vannak bizonyos elképzeléseim. Örülnék annak, ha az engem támogató politikai közösség homogén módon hasonlókat gondolna, mint én. Most – mondjuk úgy – vannak árnyalatnyi különbségek.
– Budapest sokat veszített a jelentőségéből az elmúlt években. Mit gondol erről?
– Budapestnek vissza kell kapnia azt a rangját, ami a XIX.-XX. század fordulóján volt. Ma valóban nem azt a szerepet tölti be, ami megilletné.
Ezért javasoltam például a Közfejlesztések Tanácsának létrehozását, de egyelőre erre sem kaptam választ. Meg vagyok győződve arról, hogy Orbán Viktor nem tartja jelentéktelen tényezőnek Budapestet, de a környezetében akadnak olyanok, akik nem így gondolják, és nem a súlytalanok közül.
– Mennyire volt felülről irányított a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Mahir City Poster Kft.-vel való szerződésbontás?
– Hosszú jogi procedúra elé néz a főváros. Megvárom a végét. Nincs különösebb véleményem az ügyről. A szerződéskötéskor óbudai polgármester voltam, a szerződésbontást indítványozó előterjesztésnek csak a megállapításait ismerem.
– Ezek szerint a főváros nem bontatja el az oszlopokat?
– Erről egyelőre nincs szó.
– Hogyan értékeli az új vezetővel működő BKK, illetve az ebben a ciklusban létrejött Városigazgatóság eddigi tevékenységét?
– A fővárosi önkormányzattal mindenképpen lojálisabb a BKK új vezetője. Szakmailag felkészültnek tartom, de még kevés idő telt el ahhoz, hogy markáns véleményt fogalmazzak meg róla. A városigazgató tevékenységével is elégedett vagyok. De ma már nem biztos, hogy belevenném a programomba egy ilyen városi cégeket tömörítő holding megalakítását.
– Talán meg is szüntetné?
– Erről pillanatnyilag nincs szó, de nem is elképzelhetetlen. Kezdenek összecsiszolódni a dolgok, de most már úgy látom, akkor sem lenne nehezebben kezelhető a helyzet, ha a fővárosi cégek, beleértve a BKK-t közvetlenül a városháza irányítása alá tartoznának.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
– Ehhez képest a közbeszerzések lebonyolítását éppen most szervezték ki a városházáról.
– Könnyebb ellenőrizni és számon kérni, ha kissé távolabb kerülnek ezek az ügyek a hivataltól és a városvezetéstől. Jobb szeretem, ha az általam közvetlenül vezetett hivatalhoz nincsenek közel a közbeszerzések.
– Közeleg az év vége. Mi volt siker és mi kudarc?
– A legtöbb ranglistán ismét előrelépett Budapest, ami aligha függetleníthető a városvezetéstől. A BKV finanszírozásának alakulása viszont számomra is kudarcélmény.
Aligha akad olyan kormánytag, aki vállalná a közösségi közlekedés összeomlásának politikai kockázatát. Akkor meg mi végre ez a játszma?
– Közeleg az elszámoltatás ideje is. Ki fogja fizetni az uniós bírságot a be nem vezetett dugódíj miatt?
– Tessék kinyitni a 2005-2006-ban kötött metrószerződést, abból ki fog derülni, hogyan került bele a vállalás a dugódíjról. A tiltást pedig a 2010–14 közti Országgyűlés foglalta törvénybe.
Nem fogom én kérni a tilalom feloldását,
hiszen rögtön az a nóta járná, hogy „Tarlós akarja a dugódíjat”. A beruházás 79 százaléka egyébként az államé, így az esetleges bírság összegéből is ennyi terheli. Bár a fővárosnak megmaradó 21 százalék se kevés.
– Mit szeretne elérni jövőre?
– A hármas metró felújítása és a Csillaghegyi-öblözet védelme lelkiismereti kérdés.
Ezekben szeretnék ténylegesen előrelépni. De ránk férne egy kis nyugalom is.
