A Mazsihisz ma kapott levelet Lázár Jánostól, de ez még egy korábbi állapotot tükröz – közölte Heisler András. A miniszter által javasolt napirendek között szerepel például az elhagyott zsidó temetők helyzete vagy az antiszemitizmus monitorozása, de nem szerepel a Sorsok Háza ügye. A Mazsihisz elnöke nehezen tudja elképzelni, hogy ez a téma ne kerüljön szóba. A napirendi pontok tehát még változhatnak.
Lapunknak kormányközeli források azt a tájékoztatást adták: a legvalószínűbb az, hogy a megbeszélésen Lázár János tájékoztatja a zsidó közösségeket arról, milyen plusz költségvetési forrásokat ad a kormány a holokauszt emlékév keretében 2014-ben, illetve jövőre az intézmények és események finanszírozására. Forrásaink, Heisler Andráshoz hasonlóan „nehezen elképzelhetőnek" nevezték, hogy a Sorsok Háza ügye, az együttműködés a zsidó szervezetekkel a koncepció kialakításában ne kerülne napirendre valamilyen formában. Azért is, mert ez még „létező kérdés", és lehetséges a kompromisszumos megoldás.
Közös koszorúzás
Ma délelőtt közösen koszorúzott Navracsics Tibor külügyminiszter, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, valamint Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a második világháború kitörésének 75. évfordulóján, a Dohány utcai zsinagóga udvarán, a Raoul Wallenberg-emlékparkban rendezett megemlékezésen.
– Navracsics Tibor kereste meg a Mazsihiszt azzal, hogy közösen emlékezzünk meg az évfordulóról – idézte fel az előzményeket Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Arra való tekintettel, hogy a magyarországi zsidóság szenvedte el a legnagyobb veszteséget, a miniszter azt kérte: egy emblematikus zsidó helyszínen tartsák a rendezvényt. Heisler – mielőtt választ adott volna – összehívta a Mazsihisz vezetőségét. A testület határozottan úgy foglalt állást, hogy tegyen eleget a miniszter felkérésének. Bár a Mazsihisz tiltakozásul nem vesz részt a holokauszt emlékév kormányzati rendezvényein, szeretné kinyilvánítani, hogy minden egyéb területen kész az együttműködésre – mondta Heisler.
Lapunknak az egyik kormányzati szereplő kisebb „áttörésnek" nevezte, hogy a Mazsihisz elnöke végül is vállalta a közös szereplést, a közös koszorúzást a külügyminiszterrel. Ezt annak jeleként értékelik: a Mazsihisz bízik abban, hogy a kormány komolyan gondolja a tavaszi konfliktusos helyzet konszolidálását.
Navracsics Tibor a zsinagógánál arról beszélt, hogy a második világháború a legborzalmasabb pusztítást hozta Európára, az európai kultúrára. „Szomorú és tragikus újdonsága" a második világháborúnak a polgári, a hétköznapi élet, a városok szétrombolása. A külügyminiszter a háború kiemelkedő tragédiájának nevezte, hogy „kis híján kitörölték az európai zsidóságot az európai kultúrából", de ez nem történhetett meg, mivel Európa a zsidó-keresztény kulturális örökségre épül, a zsidó közösségek az európai társadalmak szerves részei voltak. A 75 évvel ezelőtt történtek valószínűleg pótolhatatlan veszteséget okoztak az európai és a magyar zsidóságnak. A miniszter emlékeztetett: a második világháború Lengyelország lerohanásával kezdődött. Az azóta eltelt 75 év alatt sokszor azt gondoltuk, hogy már nem ismétlődhet meg a háború Európában, de a délszláv háború és a mostani ukrajnai események is azt bizonyítják, hogy mindig vigyázni kell a békére – fogalmazott.
Heisler András azt emelte ki, hogy a háborúk soha nem előzmény nélküliek, hanem bűnös emberi döntések vezetnek hozzájuk. Úgy vélte, Lengyelország lerohanása sem volt előzmény nélküli, de Európa hallgatott, nem tett semmit az előzmények megtörténtekor, így létrejöhettek az ideológiai alapok, amelyek aztán a tragédiához vezettek. Európában szélsőséges eszmék terjednek, erősödik a rasszizmus és az antiszemitizmus, és minden demokratikus erőnek kötelessége, hogy következetesen küzdjön ez ellen, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. Heisler András Magyarországot illetően szükségesnek tartotta megjegyezni: a parlamentben „egy nyíltan rasszista eszméket terjesztő párt szennyezi a közéletet". Szerinte túlzott a tolerancia, holott „a szélsőséges eszmékkel csak következetesen és kíméletlenül lehet megküzdeni", minden engedmény vagy kompromisszum történelmi hiba lehet. Az Orbán Viktor miniszterelnök által ígért zéró toleranciát mindenkinek komolyan kell vennie – hangoztatta Heisler András.
Ilan Mor a megemlékezésen 1939. szeptember 1-jét a zsidó nép legrosszabb napjának nevezte, hiszen akkor kezdődött el a szisztematikus kiirtása. Ha már akkor létezett volna független zsidó állam, más lett volna a világháború kimenetele. De Izrael léte az egyetlen biztosíték, hogy a zsidókkal soha többé ne történhessen meg ilyesmi – közölte a nagykövet.
