Lázár is citromba harapott

Klasszikusan civil tevékenységek miatt – bűncselekmény gyanúja nélkül – házkutatások, irat- és adatlefoglalások történtek. Adószámokat függesztettek fel, a külföldi támogatókat diplomáciailag befolyásolták, a legkülönbözőbb hatóságok vizsgálatainak sorozata zajlott ugyanazoknál a szervezeteknél. És nem csupán a norvég civil alap támogatásainak elosztásában közreműködő nagyobb szervezeteknél, hanem a támogatásban részesülő sok tucat kisebb egyesületnél és alapítványnál is.

A kormányzati offenzívával az állam huszonöt év óta most először alkalmazta a civil szervezetek egy körével szemben nyíltan és felvállaltan elvi, koncepciós alapon a különböző állami erőszakszervezeteket: rendőrséget, ügyészséget, adóhatóságot, kormányzati ellenőrzési hivatalt. Nem pusztán kis hatalmi túltengésről van szó, hanem arról, hogy a most Civil Citrom-díjban részesülő kormányzati vezetőknek teljesen mások a fogalmai a civil társadalom függetlenségéről, a kormány és a civilek partnerségi viszonyáról, mint ami demokratikus társadalmakban és jogállamban szokásos.

Mindeközben a gyakorta kormánypropagandaként működő közmédia teret ad a civil szektorral szembeni hangulatkeltésnek. Már megindult az uralkodó pártpolitika által vezérelt állami propaganda hadjárata az „ingyenélő", „haszontalan" civilekkel szemben, a „nemzetbiztonsági kockázatok" feltárásáról. Egyértelmű a kormányzat törekvése a civil szféra lejáratására, működésének ellehetetlenítésére, maradék forrásaitól való elszigetelésére, a társadalmi bizalom megingatására. Ezért a Miniszterelnökség, az ORFK és a KEHI is Civil Citrom-díjat kapott.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára válaszolt a jelölésre: levele szerint a kormány „szövetségesként tekint a civil társadalomra". Ezzel szemben a díjról döntő bizottság úgy látja, hogy a kormány csak a szövetségeseit tekinti civil társadalomnak. A többiekről azt feltételezi, hogy „ellenséget és ellenfelet látnak a kormányban", ami súlyos tévedés. A kormány által nem kontrollált, valóban független civilek által megfogalmazott kritika valójában nem ellenséges, csupán a meghunyászkodáshoz és hízelgéshez szokott hatalom érezheti úgy.

Ami a másik témát, a jogi szabályozást illeti: több ezer civil szervezet szenvedte meg a tavalyi törvényi változtatások hatásait. Tartalmi értelemben a civil szervezetek létesítését és működését, közhasznú minősítését meghatározó jogszabályok nemhogy egyszerűsödtek volna, és megkönnyítenék a létesítő okiratok elkészítését és módosítását, valamint megkönnyítenék a civilek életét, ellenkezőleg: jelentős mértékben még bonyolultabbá váltak.

Fotó: Mirkó István / Népszabadság

Több oldalas hiánypótló végzések születnek az egyszerű, nem közhasznú civil szervezetek ügyeiben is. A közhasznú minősítés feltételrendszere rossz: életszerűtlen, értelmetlen, ugyanakkor a létesítő okirattal megfelelés nagyon körülményes, bürokratikus. A bizottság ebben az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Országos Bírósági Hivatalnak ítélte oda a Civil Citrom-díjat.

A díjkiosztást a Józsefvárosban, a Kapocs Ifjúsági Szolgálat irodájában tartották. A kitüntetettek közül személyesen senki nem tette tiszteletét az eseményen. Nem mindenki bánkódott: a jelenlévőknek így több jutott az ünnepségen kínált citromtortából.