Az urakat Monyók József borász is említi, aki azt mondja: Mádon mindig volt földjük a főuraknak, de minden réteg foglalkozott a szőlővel, egészen a kétkezi munkásokig. Régen a Rákóczi, a Széchenyi, az Andrássy család és azok leszármazottai birtokolták a földeket, most pedig a mai kor hírességeinek – köztük politikusoknak – vannak területei.
Az első „celeb", aki ültetvényt vásárolt itt még a hetvenes évek elején, Szenes Iván dalszerző volt: akkoriban sanzonénekesekkel együtt ünnepelték a helyiek a szüretet. – Jöjjenek csak minél többen, vegyen itt földet a miniszterelnök, a miniszterek, az országgyűlési képviselők, hiszen ha nem csalárd módon jutnak hozzá, hanem fizetnek érte, akkor kinek lehetne ellene kifogása? – kérdezi. Hozzáteszi: Mád közigazgatási határán belül 900 hektárnyi a szőlőültetvény, Lázár János gyerekeinek 1,3 hektárja nem számít jelentősnek.
A helyiek közül sokan azt sem tudják, merre található a terület. A takarékszövetkezet előtt az egyik cekkeres asszony csak annyit mondott, a falu Szerencs felőli végén van a birtok, e rövid válasz közben azonban két-három métert is hátrált tőlünk, nehogy hírbe hozzuk a kérdezősködéssel.
Megkerestük Tatárka Józsefet, Mád polgármesterét, akitől először azt kérdeztük, milyen fejlesztések várhatók az elkövetkező időszakban a faluban?
– Mind a ketten tudjuk, hogy nem erről akar kérdezősködni – felelte.
– Jó, akkor vágjunk a közepébe: mi a véleménye Lázár János földvásárlásáról?
– Egy szabad országban egy szabad magyar ember ott vesz szőlőt a saját pénzéből, ahol akar.
– Segített esetleg orientálódni neki, merrefelé keressen eladó területeket?
– Miért segítettem volna?
– Azt hallottuk Mádon, hogy Ön jó viszonyt ápol a miniszterrel.
– Körülbelül olyan viszonyban vagyok vele, mint maga.
– Én biztosan nem vadásztam Lázár Jánossal.
– Látja, én sem.
– Pedig a mádiak ezt mondják.
– Legenda. Semmi valóságalapja nincs.
– Egyáltalán: vadászik?
– Igen, vadászom. Tudja, ezekről az eseményekről mindig jegyzőkönyvet vezetnek a társaságok, a résztvevők is szerepelnek rajta. Könnyű ellenőrizni, amit állítok.
– Értékes területet vásárolt Ön szerint a miniszter úr Mádon?
– Nálunk minden befektetés értéket teremt, és ennek örülünk. Hogy konkrétan mekkora földet vett és mennyiért, nem tudom. Nem kotorászok senki zsebében. Ha négyszáz forintot fizetett egy négyzetméterért, akkor lesz még ott tennivalója. Ha ezret, akkor nagyjából rendben kell lennie a területnek – mondja a polgármester, aki egy német közmondással búcsúzik: „Annál jobb nekem, minél gazdagabb a szomszédom”. Majd hozzáteszi: kár, hogy a magyar mentalitás nem ilyen.
Hivatalosan továbbra sem lehet tudni, mennyit fizetett Lázár János a két területen – a Becseken és a Nyúlászón – öt helyrajzi számon lévő, 1,3 hektáros ültetvényért, amelyen holtig tartó haszonélvezete van a fideszes politikus feleségének. Nagyon nem mindegy, hogy melyik dűlőben található a szőlő, milyen a fekvése, vezet-e oda portalanított út, mikor és milyen fajtákat telepítettek oda – mondják a helyiek.
A mádiak nagyjából egyetértenek abban, hogy a legrosszabb minőségű földek négyzetmétere úgy 400-500 forintot kóstál, de hallottak olyat, aki 2000 forintot fizetett ugyanekkora területért. Találtunk olyan hirdetést is, amelyben egy 3,4 hektáros jó minőségű mádi ültetvényt 72 millióért kínáltak. Így egyáltalán nem biztos, hogy helytállóak azok a sajtóban is megjelent számítgatások, amelyek szerint Lázár János nagyjából 17-20 millió forintot fizethetett a területért. A Becsek és a Nyúlászó jó területnek számít, de vannak tőlük jobbak is – mondják. Akadt olyan gazdálkodó, aki legfeljebb tízmillió forintra becsülte a Lázár-birtok reális vételárát.
Abban is egyetértettek a helyiek: bármennyiért is vette, a terület ára bizonyosan emelkedni fog a következő esztendőkben. Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja – aki amúgy mádi lakos, s a községben borászata és palackozóüzeme is van – épp Lázár társaságában jelentette be idén januárban Tokaj-Hegyalján, hogy a kormány egyre komolyabb energiát fordít a térség fejlesztésére. Lázár akkor, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként azt mondta: az a cél, hogy 2014 és 2020 között körülbelül 100 milliárd forintot irányítsanak Tokaj-Hegyalja fejlesztésére, a pénzhez pedig az önkormányzatok, valamint az ott élő és gazdálkodó emberek közvetlenül, pályázati rendszer nélkül férhetnek majd hozzá.
