Ennek vélhetően az az oka, hogy több százmilliárd forint értékű, a 2007–2013-as keret terhére elkölthető lehívatlan forrás van még, ám ezeket a kormány – részben az uniós támogatásokat kezelő szervezet átalakítása, részben az M4-es beruházás ügyében is nyilvánvalóvá vált általános fejetlenség miatt – nem tudta megfelelő beruházásokkal lefedni. Ezért most sorozatban küld Brüsszelbe olyan kifizetési kérelmeket, amelyek már folyamatban lévő, eredetileg nem uniós finanszírozású építkezésekre vonatkoznak.
Ilyen úgynevezett retrospekív projektek utólagos támogatása nem ütközik közvetlenül az EU előírásaiba, ám minden konkrét ügyet eseti elbírálás előz meg, ahol mindig bizonyítani kell, hogy az adott beruházás beleilleszthető az uniós fejlesztési célrendszerbe, ugyanúgy, mint a Brüsszel által előzetesen jóváhagyott operatív programok. A nagyon szigorú feltételrendszer miatt a jóváhagyásra – és a kért pénzek kifizetésére – rendkívül ritkán kerül sor.
Magyarország viszont az utóbbi időben a közlekedés témakörében szinte csak ilyen projektekre kért pénzt. Ezek többnyire azok az autó útépítési beruházások, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz tapolcai veresége után beindított vidéki turnéjának állomásain jelent be – és amelyek szakmai megalapozottságával kapcsolatban idehaza is komoly kételyek merültek fel –, de információink szerint ez lehet a forrása annak a 70 milliárdos, alsóbbrendű utak felújítását célzó programnak is, amelyet a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentettek be.
Ráadásul az IH a bizottsággal folytatott kommunikációja során nem is utal rá, hogy itt retrospektív projektekről lenne szó: egyszerűen kiküld annyi kifizetési kérelmet, amennyi a még meglévő keret elköltését lehetővé tenné, és bízik a jó szerencséjében. A jól értesült szakértő szerint csak idő kérdése, hogy ezek az igények fennakadjanak a bizottság auditorainak szűrőjén, hiszen a legalapvetőbb jogszabályi feltételeknek sem felelnek meg.
Ezzel azonban a kormány a támogatások elveszítésén túl hatalmas összegű korrekciót (büntetést) is kockáztat. Jellemző adalék, hogy egy korábbi, szintén az útépítésekkel kapcsolatos szabálytalan pályázat miatt 90 milliárd forintos korrekciót helyezett kilátásba az Európai Bizottság. A mérleg másik serpenyőjében pedig mindössze annyi van, hogy az ilyen látszatprojekteknek köszönhetően a kormánynak nem kell nyíltan beismernie a forrásvesztés mértékét.
