A legrosszabb helyzetben a közép-magyarországi régióban, a Bács-Kiskun és a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők vannak.
Közép-Magyarországon minden tizedik betegnek fél óránál többet kell várnia a mentőre.
Ez majd nyolc százalékkal rosszabb teljesítmény, mint volt egy évvel korábban. Szolnok megyében a mintegy 22 ezer sürgős hívásnak csak alig több mint a felében sikerült 15 perc alatt mentőt küldeni.
A lassulás okairól lapunknak mentősök azt mondták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Hiába vásárolt a kormány százával mentőautókat, mert azok épphogy fedezik a 13 évesnél öregebb kocsik cseréjét. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni.
A romlás annak fényében különösen meglepő, hogy a kormányzat eddig hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz.
Az összegből részben a mentésirányítást modernizálták, valamint a lefedetlen területeken 22 új mentőállomásnak kellett volna megépülnie és további 60-nak megújulnia. Az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 perces kiérkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása és a 740 darab mentőautó korszerű informatikai eszközzel, tablettel való felszerelése.
Egyelőre úgy tűnik, hogy mindkét uniós program teljesítése csak papíron áll jól. A miniszterelnök által is kiemelt projektként kezelt új mentőállomásokat az eredeti tervek szerint tavaly augusztusban át kellett volna adni, de van olyan kisváros, ahol csak az idén nyáron rakták le az alapkövet. A HVG júliusi gyorsleltára szerint az állomások jelentős része még csak félkész állapotban volt, a felújítandó épületek közül egytucatnyin épphogy csak elkezdték a munkát. A meg nem épült mentőállomások pedig aligha javíthatják a kiérkezési időket.
A késésekben az is szerepet játszhat, hogy az új mentésirányítási rendszer a gyakorlatban még nem „százszázalékos”.
Az uniós pénzből modernizált mentésirányítással táblagépek is kerültek volna az autókba, hogy a mentéssel kapcsolatos információkat ezeken gyűjthessék, és rajtuk keresztül történjen a riasztás is. Ezeken rendelkezésre állna a beteg összes adata, hozzáférhető volna az is, hogy a pácienst honnan hová kell vinni, továbbá, hogy melyik a leggyorsabb útvonal, és hol van szabad ágy. Ám ez a rendszer azóta sem „lépett szolgálatba”. Az új mentésirányítási központ elkészült, de informatikai rendszere továbbra is csak döcögve működik, mint ahogyan a mai napig nem szerelték fel tabletekkel a mentőket. Az uniós pénzből vásárolt gépek lassan két éve várakoznak a raktárban.
|
Helyszínelés a Balatonnál. Nincs elég ember és autó
H. Szabó Sándor / ORFK |
Lapunk úgy tudja: az elmúlt néhány hétben Nógrád megyében zajlott próbaüzem, így az ott futó kocsikra kerültek tabletek, de az eredmények „nem nyilvánosak”.
A kocsizó mentők szerint megbukott a rendszer, mert „informatikai” problémák miatt nem jutott el az információ a kocsikhoz.
Az adatátvitelt bonyolító mobilszolgáltató nem tudott kellő lefedettséget biztosítani. Kerestük az ügyben a mentőszolgálatot is, de kérdéseinkre eddig ezúttal sem válaszolt.
