Rogán szerint a társaság egy Ferrarit lízingelt 60 millió forintért

REUTERS - Ruben Sprich

Az V. kerületben a parkolást működtető Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás tizenkét éve kötött megállapodást erre a munkára. Akkor határozatlan időre, a jelenlegi állás szerint konkrétan ez év novemberéig. Rogán Antal polgármester ugyanis bejelentette, hogy felbontja a szerződést. Egy belső ellenőrzés ugyanis feltárt egy szerződést, amely szerint a társaság 2007-ben egy Ferrarit lízingelt 60 millió forintért - mondta Rogán, és hozzátette: elfogadhatatlan, hogy valaki közpénzből ilyen autót finanszírozzon. Ezért kezdeményezte a kerületi parkolókat üzemeltető Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás keddi ülésén a szerződés felmondását és azt, hogy a parkolás ellenőrzése kerüljön önkormányzati hatáskörbe. A határozatot a társulás elfogadta. A Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt. 1997-ben jutott az üzletághoz. A magáncég a parkolóőrök ellenőrzéséért fix díjként évi 237 millió forintot kapott.

A Ferrari-eset is azt bizonyítja, hogy a parkolásban extraprofit képződik. A minap az MDF javaslatára elfogadták, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon a parkolás rejtelmeinek feltárására.

Jelenleg Budapesten három társaság működteti a fizetőparkolást. Ebből kettő önkormányzati. A IX. és a XIII. kerületben a kerületi és a fővárosi tulajdonú utak mentén, illetve a VI., a VII., és a VIII. kerületi fővárosi (!) utak mellett a Budapest Önkormányzati Parkolási Társulás az illetékes. A szintén önkormányzati Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás szedi a pénzt az V. kerületben a kerületi és a fővárosi utak mentén.

A magánszemélyek által tulajdonolt Centrum Parkoló Rendszer Kft. az I., a II., a VI., a VII., a VIII., a XI., és a XII. kerületben szedi a díjat. A két önkormányzati cég közpénzből szerzi be az eszközöket (automaták és ellenőrző eszközök), a Centrum saját forrásból.

Három év alatt közel húszmilliárd forintot fizettek az autósok a parkolásért. Ebből a pénzből 8,9 milliárd került
vissza az önkormányzatokhoz. Tízmilliárd az üzemeltetőké.

Az átlagos nettó parkolási díj 2008-ban 178 forint volt Budapesten. De nagyok a területi differenciák. A BÖPT területén 124, a Centrumén 139, a ferraris ellenőrző céggel gáláns szerződést kötő FKPT V. kerületi utcáin 270 forint az átlag. Az önkormányzatot megillető összegek folyamatosan nőttek a Belvárosban, viszont a BÖPT és a Centrum területén csökkentek 2007-hez képest. Az FKPT öszszes tavalyi bevételének (1,6 milliárd Ft) 63 százalékát utalta át az önkormányzatnak (1 milliárd Ft), a Centrum 3,2 milliárdot, vagyis 43 százalékot. A BÖPT esetében ez csak 30 százalék volt (1,4 milliárdból 434 millió Ft). A korábbi években a visszajuttatott összeg a bevételek 50-55 százalékát is elérte. Rogán Antal szeretné, hogy a parkolás fölött az önkormányzat rendelkezzen, s hogy 2010-11-től a visszajuttatott öszszeg elérje a bevételek 75 százalékát. Ezt tartaná reálisnak.

A Centrum - mely 2007-ben a pótdíjakból 2 milliárdot kaszszírozott az 1,8 milliárdos rendes díj mellé - nagyságrendekkel többet költött technikára, mint önkormányzati pénzekből beruházó társai. Embereit mára olyan műszerrel szerelte föl, melynek adataival a cég teljes biztonsággal mehet a bíróságra a vitás esetekben.

A mobillal való fizetés bevezetésében is élen járt a Centrum. A rendszer bevezetését nem a mobilcégek késleltették, maguk a parkolótársaságok gondolták úgy, nem kell elkapkodni. Bizonyára el akarták kerülni, hogy a befolyó milliókból most egy új cég (az EME Zrt.) újabb falatot lecsíphessen.

A parkolásüzlet a rendszerváltás forgatagában hamar elkelt. A díjat Budapest frekventáltabb helyein 1972 óta kasszírozó Fővárosi Garázsipari Vállalat kft.-vé alakult, az üzemeltetés a Petrolex Top-Garázs kezébe került. Önkormányzati parkolási társulást azért kellett az V. kerületben alapítani, mert a főváros rájött: elhappolták előle a Belvárost. A kerületi és a fővárosi ellenségeskedés abszurd helyzetekhez vezetett. A főváros például nem vezetett be díjfizetési kötelezettséget főutakon, mint az Alkotás utca vagy a Krisztina körút, mert az centrumos felségterületnek számított. De ezzel azt érte el, hogy a kerületek nem a legjobb szerződéseket kötötték a kieső bevételeket kompenzáló társasággal.

Ha lesz parlamenti vizsgálóbizottság, kutathatná azokat a személyi kapcsolódásokat, amelyek kezdetek óta átszövik a budapesti parkolást. Ott találnák benne a fideszes Kupper András azonos nevű nagybátyját, a Centrum hajdani, 75 százalékos tulajdonosát. Fürst György karrierjéről a Figyelőnet számolt be szemléletes cikkben. Személyi titkárként tűnt föl, majd VI. kerületi képviselő lett, végül 2002 és 2006 között Terézváros vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármestere volt, több Andrássy úti palotát vitatható sietséggel ekkor adtak el. Fürst felügyelte a FÖPT tevékenységét, majd a konkurens, a Centrum vezérigazgatói széke várta 2006-ban. S az EME Zrt. rajtja után bevezette, hogy az autósok fizessenek ötezer forintot azért, hogy mobiljukkal parkolhassanak. A zűrzavarban nehéz volt, s ma is nehéz a parkolásra nagyvárosi logisztikai problémaként tekinteni. Pedig eredetileg az volna. A parkolási díj célja - elvileg - nem az, hogy bevételi forrása legyen magáncégeknek vagy önkormányzatoknak, hanem hogy csillapítsa a forgalmat. A Nagykörúton egy felmérés szerint napközben minden harmadik autós parkolóhelyet keresve araszol. Ez kőkemény környezetszennyezés.

Budapesten a három parkolótársaság fennhatósága alatt 53 469 parkolóhely működik. A Parking Kft. ügyvezető igazgatója, Gyarmati Zoltán a kedvezményes parkolási engedélyek nagy számát sérelmezi.
A BÖPT területén nagyjából annyi engedélyt adnak ki, ahány parkolóhely van. Ugyanez a centrumnál 1,42, az V. kerületben 1,28 jut egy helyre.

A ferraris eset bizonyítja, hogy erre is csak ki lehetett találni valamit.

A Parking sajátos helyzetben lévő szakcég. Eredetileg a teherautó-behajtási engedélyek kiadására alapították, emellett 600 P+R parkolót üzemeltet, s megkerülhetetlen a közlekedésszervezésben és a mélygarázsfejlesztésben is. A fővárosi önkormányzat megbízta a társaságot a parkolási stratégia kialakításával. Erre épül az új rendelet, melyben olyan szigorú passzusok szerepelnek, hogy ötvenparkolónként mozgáskorlátozottaknak kell helyet létesíteni, aki pedig illetéktelenül ideáll, büntessék a pótdíj háromszázszorosával.

A két és fél milliós Rómában 2008-ban 95 ezer "kék csíkos" fizető-parkolóhely volt. (Budapesten 53 ezer hely van, 1500 automatával, melyek darabja hárommillió forintba kerül.). A közvélemény elégedetlen volt a parkolás intézményével. 2008 májusában egy bírói ítélet nyomán hat napra föl kellett függeszteni az olasz fővárosban a fizetőparkolást. A hurrá három napig tartott: Róma közlekedése összeomlott.