A mezőtúri laktanyából 1992-ben költözött ki a honvédség, majd évekig állt üresen - néhány épületet béreltek benne helyi vagy környékbeli vállalkozók. A vagyonkezelő ÁPV Rt. 2001-ben - az akkoriban meghirdetett laktanyaprogram keretében - pénzbeli térítés nélkül átadta a tulajdonjogot az önkormányzatnak. Az átadás-átvétel feltételeként a kormányrendeletben azt szabták meg, hogy az ingatlant csak foglalkoztatási, ifjúságpolitikai, sport-, iparfejlesztési vagy szociális célokra lehet hasznosítani.

A város önkormányzatának nem volt koncepciója a laktanya hasznosítására, azt azonban tudták: nincs pénzük a komplexum őrzésének évi közel tízmillió forintos díjára, az ennél nagyságrendekkel magasabb összegű állagmegóvásra s a százmillió forintot is felemésztő környezeti tehermentesítésre - a szétfolyt üzemanyaggal szennyezett földek cseréjére s az esetleges lőszermaradványok eltávolítására.

Jó ötletnek tűnt, hogy a laktanyát felkínálják azoknak a bérlőknek, akik már korábban idetelepültek: bútorraktárként, termények tárolására vagy épp összeszerelő üzem létesítésére használtak egy-egy helyiséget. A tucatnyi bérlőből négyen megalakították a Laktanya Kft.-t, és megállapodást kötöttek az önkormányzattal: öt évig térítésmentesen használják a laktanyát, ennek leteltével, 2006-ban, egyforintos áron tulajdonba kapják. Cserébe azt vállalták, hogy az öt év alatt az épületek legalább felét működőképessé teszik, a közműveket felújítják, s befektetőket keresnek a területre.

A 2002-es választáson elődjénél vállalkozóbb szemléletű polgármester került a város élére, aki nem értett egyet azzal, hogy az önkormányzat nem profitál a nagy értékű ingatlanból. Szerződésmódosítással elérte az önkormányzat, hogy a Laktanya Kft. kéthektárnyi területet visszaadjon Mezőtúrnak - ennek egy részét értékesítette a város. Megállapodtak abban is, hogy az ingatlanegyüttest felértékeltetik, az így kapott összegből levonják az épületekre időközben ráköltött pénzt, valamint a még folyamatban lévő környezetikár-elhárítás költségeit, a maradék összeget pedig a kft. a városnak kifizeti - ebben az esetben juthat hozzá az ingatlan tulajdonjogához.

Ingatlan-értékbecslés a mezőtúri laktanya ügyében több is született, s igencsak eltérő eredménnyel. Amikor az ÁPV Rt. 2001-ben átadta a 23 hektáros területet, 61 millió forintra becsülték az értékét. Két évvel később, amikor a város az egész vagyonát a vagyonkataszter követelményei szerint megfelelően felmérette, már 694 millió forintot ért a laktanya. Három év múlva, 2006-ban viszont, amikor az ingatlan átadásának feltételeiről tárgyaltak a kft.-vel, papíron már csak 191 millió forintra tartották, noha időközben több vállalkozó is felújította az általa bérelt épületet. Draskovics Dénes polgármester az eltéréseket azzal magyarázta, hogy a közel hétszázmillió forintos értékbecslés a vagyonkataszter készítésének előírásai szerint történt, ami eltér a valós piaci értéktől.

A Laktanya Kft. tavaly decemberben - a ráépítések és korszerűsítések, valamint a környezetikár-elhárítás költségének levonása után - 60 millió forintot fizetett ki a városnak, ezzel megszerezte a területet a rajta lévő ingatlanvagyonnal együtt.

Hoppon maradtak viszont azok a bérlők, akik a megalakításakor nem léptek be a Laktanya Kft.-be, de vállalkozásaik szinte a kezdetek óta a területen vannak. Tőlük ugyanis most az eddigi bérleti díj kétszeresét követeli a Laktanya Kft., s egyben felajánlotta: megvehetik a bérleményüket, amelyet korábban sokan a saját költségükön felújítottak. Úgy tűnik, kárukra: ezzel ugyanis megnövelték az ingatlan értékét, amelyet most a Laktanya Kft. belekalkulált az árba.

- Olyan ez, mint amikor egy tyúkot háromszor kopasztanak meg - mondja Gubucz Máté, a bérlők egyik képviselője.

- Normális világban ha egy albérlő kicsinosítja a főbérlő házát, akkor ezt a pénzt levonják a bérleti díjból, vagy a bérlő lelakhatja azt. Nekünk meg duplán kellene fizetni: egyszer amikor ezt a pénzt ráköltöttük az épületre, és most, amikor ugyanezt az összeget még bele is kalkulálják a vételi árba - méltatlankodnak a bérlők, akik kényszerhelyzetben vannak,
s kénytelenek alkudni. Ha ugyanis áprilisig nem veszik meg az ingatlanokat, már emelt bérleti díjat kell fizetniük, vagy - alkalmazottaikkal együtt - kereshetnek maguknak más helyet a városban.

A faramuci helyzet másoknak is szemet szúrt. Herbály Kálmán szabad demokrata önkormányzati képviselő megpróbálta képviselni a bérlők érdekeit, de a Laktanya Kft. korábban olyan szerződést kötött, amelyben egyebek mellett az áll: az épületre fordított öszszeget a bérlő semmilyen formában nem követelheti a tulajdonostól.

- Sajnos ezt a szerződést a bérlők aláírták, így most hiába érzik jogosnak a panaszukat, nem érvényesíthetik követelésüket - mondja Herbály.

A mezőtúri polgármester is tehetetlen. Draskovics Dénes megmutatja egy testületi ülés jegyzőkönyvét, ahol ő maga külön kérte a Laktanya Kft. tulajdonosait, legyenek tekintettel a bérlők érdekeire, amikor értékesítik az ingatlant.

- Szóban ezt megígérték, de a gyakorlatban, úgy tűnik, épp az ellenkezőjét teszik - mondja Draskovics Dénes. Hajdú Ilona, a város aljegyzője pedig hozzáteszi: az önkormányzat és a Laktanya Kft. közötti szerződésbe nem foglalhatták bele egy harmadik fél - a bérlők - jogait, nem szabhattak feltételt, nem köthették meg semmilyen tekintetben a leendő tulajdonos kezét.

Bregyán Antal, a Laktanya Kft. vezetője, arra hivatkozva, hogy jelenleg is tárgyalnak a bérlőkkel az ingatlanok hasznosításáról, nem kívánt nyilatkozni.

A bérlők egy csoportja közben a Legfőbb Ügyészséghez fordult, s különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a vagyonleltár nem a valós adatokat tükrözi, s a Laktanya Kft. nem végezte el azokat a felújításokat, amelyeket vállalt. Márpedig ezek hiányában - vélik - a város sem adhatta volna át a nagy értékű ingatlanegyüttest a magáncégnek.

Gubucz Máté: Olyan ez, mint amikor egy tyúkot háromszor kopasztanak meg