Az Airport City látványterve

Egyelőre legkevésbé a Ferihegyi repülőtérre érkező külföldieknek tűnhet föl, hogy a Kálvin tér és a vecsési városhatár között húzódó 15 kilométer hoszszú, széles sugárút valójában Budapest kapuja. Kivált a külső részeken jobbára csak ipari rozsdaterületek láthatók. De már nem sokáig: a folyamatos bontások és a nyomukban keletkező kisebb foghíjtelkeken, nagyobb "grundokon" zajló vagy most induló fejlesztések azt bizonyítják, hogy a gazdasági válság ellenére is van esély az Üllői út arculatváltására. Szakértők szerint a bizonytalan pénzügyi környezet legfeljebb csak lassíthatja, de valójában nem állítja meg az ugrásra kész vagy a már megtelepült magánbefektetők lendületét.

Ehhez persze a városrehabilitációban jeleskedő VIII. és IX. kerület mellett Kőbánya, Kispest és Pestszentlőrinc önkormányzatának akaratára is szükség van. Mert annak ellenére, hogy öt kerület mindennapi életének meghatározó színteréről van szó, a szabályozási tervek, az ingatlanfejlesztési, közösségépítési, kulturális és turisztikai szándékok összehangolására még csak félmegoldások születtek.

Ez kiderült a Revolutio programiroda által a közelmúltban e témában szervezett konferencián is. Mindenesetre Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint, ha összeállna, Budapest támogatna egy egységes, minden érdekelt számára elfogadható "Üllői út-programot".

Sokak szerint egyébként a ferihegyi folyosóé leginkább a Váci út fejlődéséhez hasonlítható, jóllehet ez utóbbi esetében a városfejlesztés szereplői annyiban mindenképpen szerencsésebb helyzetben vannak, hogy a befektetőknek csupán a XIII. kerülettel kellett összeegyeztetniük elképzeléseiket. Még egy fontos különbség van: adottságai miatt ugyanis a Váci úti irodapiac összefüggően, délről észak felé terjeszkedett, míg az Üllői úton inkább kisebb-nagyobb városközpontokból álló fejlesztésekre van lehetőség, kezdve az új lakó-, iroda- és kereskedelmi-kulturális övezeteken át a logisztikai központig - fejtette ki a Népszabadságnak Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető piaci elemzője.

A megindult és tervezett beruházások elhelyezkedése viszont azt sejteti, hogy a fejlesztések térben és időben a két végétől a közepe felé haladva "érnek öszsze". Vecsés határában már épül az Airport City Logisztikai Park, átadás előtti pillanataihoz érkezett a Ferenc körúti saroktól néhány méterre álló irodaház, a BIF Csoport kivitelezésben épülő Ü48 Corner Center, s javában zajlik a ferihegyi folyosó - némi túlzással - mértani középpontja, a Népliget és a Határ út közti terület beépítése.

Mivel a Váci útra gyakorlatilag már ki is lehetne tenni a Megtelt! táblát, a beruházók ahhoz hasonló vagy annál nagyobb távlatokban csak a főváros másik fő tengelyén gondolkodhatnak. A Váci úton hét év alatt megháromszorozódott a beépítettség: míg 2001-ben 140, addig 2008 végén körülbelül 420 ezer négyzetméternyi bériroda volt, ez a budapesti kínálat negyede, csaknem hetvenezer munkahellyel. A CB RE becslései szerint az Üllői út meghatározó térsége lesz a budapesti irodapiacnak: csak a következő két évben több mint a másfélszeresére, a jelenlegi 220-ról 360 ezer négyzetméterre nő az ott található irodaállomány.

Ebben olyan nagyberuházások játszanak szerepet, mint a Corvin-Szigony Projekthez kapcsolódó Corvin Irodák II-III., a svéd Skanska ingatlanfejlesztő által a Gyáli út-Könyves Kálmán körút-Üllői út metszésében épülő Népliget Center, az onnan néhány száz méterre található, a Raiffeisen Ingatlanalap tulajdonában lévő Parkway irodaház, a WING Zrt. szomszédos projektje, a K3 Offices és - igaz, kissé távolabb, a Duna-parton lévő Trigránit-fejlesztés - a Millennium Gate.

Épül a Corner Center irodaház
Kocsis Zoltán Az Üllői út belvárosi végén idén tavasszal kezdődik a sétálóutca építése. Nagyszabású fejlesztésekre valójában csak a Klinikáktól kifelé van lehetőség a már kialakult belvárosi irodai, lakó- és egyetemi városszerkezet miatt. Kivételt néhány foghíjtelek jelent.

Jelen időben említhető a Nagykörút és a Klinikák közötti mezsgyén lassan évtizedes múltra visszatekintő két urbanisztikai óriásvállalkozás, a ferencvárosi tömbrehabilitáció és a Józsefvárosban zajló, a főváros és a VIII. kerület cége, a Rév8 Zrt. által vezényelt Corvin-Szigony Projekt. Csak ez utóbbi mintegy 80 ezer négyzetméternyi fejlesztési területet jelent, ahol lényegében új belváros formálódik. Mindkettő jelentős átalakulással, gyakorlatilag a lakosság teljes kicserélődésével járt, a nagyobb jövedelmű, fiatalabb korosztályok vásárlóereje pedig vonzotta a munkahelyteremtő irodai, kereskedelmi, üzleti és kulturális beruházásokat. Ebbe programjaival egyre aktívabban illeszkedik az Üllői út belvárosi szakaszának meghatározó kulturális központja, az önkormányzati alapítású Bárka Színház.

A prognózisok alapján 2010 és 2020 között négy fő csomópontban várható óriási léptékű változás. Leghamarabb a Népliget környéke, a Volánbusz-pályaudvar és az egykori katonai főiskola keresztezése, illetve a Gyáli út és az Ecseri út által közbezárt terület épülhet be, és természetesen a Fradi pályája, feltéve, hogy előbb-utóbb véget ér a sorsát övező bizonytalanság. E sokszögben a beruházók - a már említettek mellett például az Olimpia Group - sok tízezer négyzetméternyi iroda- és lakóépületet, valamint bevásárló- és sportközpontot húznak fel. Itt települhet meg például a MÁV új központja.

A Határ úton és környékén a tranzitforgalom játszhat főszerepet, hasonlóan az Örs vezér teréhez. A tömegközlekedési csomópont és az ahhoz kapcsolódó P+R funkciók mellé pedig más, kereskedelmi jellegű fejlesztések is kapcsolódhatnak. Ez a terület 2012 és 2015 között nyerheti el új formáját az Europark bővítésével és a londoni Chayton Capital befektetésialap-kezelő beruházásában felépülő kereskedelmi, szabadidős és sportközponttal, a Neo Centerrel.

Jövőre készül el a '80-as években kialakított kőbánya-kispesti metróvégállomás teljesen lerobbant környékének átépítése. A kivitelező R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt. a kerülettel és a BKV-val összehangoltan húzza fel a többfunkciós városközpontot, a Köki Terminált. Ez rendezett zöld felületeket, átláthatóbb közlekedést, s a kor elvárásainak megfelelő, 50 ezer négyzetméternyi kereskedelmi, szórakoztató és szabadidős épületegyüttest jelent.

Néhány éven belül elkészül a már részben átadott Airport City. Az összesen kilenc épületből álló, 50 ezer négyzetméternyi raktárt és 20 ezer négyzetméternyi irodát magába foglaló beruházás az Ablon Kft. nevéhez fűződik. A cég marketingmenedzsere, Makkai Zsuzsanna elmondta, hogy azok a hazai és nemzetközi vállalatok települhetnek itt meg, amelyek számára stratégiailag fontos a Ferihegyi repülőtér közelsége és a centrum elérhetősége. A következő évtizedben ugyancsak logisztikai bázisok épülhetnek fel a Ferihegyi gyorsforgalmi út mentén felszabaduló vasúti-közúti szabad területeken.

Kapcsolódó cikkek: Mi van itt? - mire felocsúdtak, hűlt helyét találták a villának | Franciák a pesti zsidó negyedért | Fronthatás | Buborék a téren | Bypass műtét Budapest szívén