A tavaly októberben, több mint ezerfős mintán végzett attitűd-vizsgálatból (amely a politikaiterkep.hu weblapon olvasható teljes egészében) a kutatók arra jutottak: ha gazdaságról van szó, inkább baloldaliak a magyarok, pontosabban a magyar társadalom jelentős mértékben baloldali gazdaságpolitikára - azaz állami gyámkodásra - fogékony. Ami viszont a társadalmi-kulturális preferenciákat illeti, e tekintetben inkább konzervatívak vagyunk: a megkérdezettek 68 százalékát sorolták erre a térfélre a kutatók.

Az értékválasztás - kis túlzással - köszönő viszonyban sincs a pártválasztással, magyarul: nem, vagy nem csak azért szavazunk egy pártra, mert az az általunk fontosnak tartott értékeket képviseli - ha így lenne, akkor a 2006-os parlamenti választásokat alighanem a Fidesz nyerte volna meg, az SZDSZ be sem került volna az Országgyűlésbe, ellentétben a Jobbikkal.

A Figyelő által nyilvánosságra hozott vizsgálat eredménye szerint a társadalom három, jól azonosítható csoportra osztható. A legnagyobb (40 százaléknyi) csoport az állami gondoskodás kiterjesztését látná szívesen, elutasítják az öngondoskodást - de miközben gazdasági értelemben erősen balra húznak, társadalmi-kulturális szempontból inkább liberálisak.

A társadalom majdnem ekkora hányada (37 százalék) viszont bezárkózó, tekintélyelvű, paternalista. Ők a legelutasítóbbak a társadalmi különbözőségekkel szemben, s a kemény büntetés hívei. Globalizáció- és cigányellenesek, fogékonyak az összeesküvés-elméletekre, mindemellett ők azok, akik a leginkább igényt tartanak az állami segítségnyújtásra.

A legkisebb csoport (23 százalék) tradicionalista, piacpárti, amely a társadalmi-kulturális értékeket tekintve a legellentmondásosabb: nagyon liberális és nagyon konzervatív is egyben. Ők a legelfogadóbbak a globalizációval, de kifejezetten konzervatívok, ha mondjuk a nők családban betöltött szerepéről, a homoszexualitásról vagy a halálbüntetésről van szó.

Összegezve: a magyar lakosság döntően konzervatív, etatista - többé-kevésbé függetlenül attól, hogy valaki bal- vagy jobboldalinak vallja magát. Kérdés persze, hogy akkor miért nem ezen szempontok mentén szavaznak az emberek Magyarországon. A válasz azokban a törésvonalakban keresendő, amelyek a magyar társadalmat tagolják - ilyen például a város-vidék ellentét vagy a Kádár-rendszerhez való viszony, állítják a kutatók.