Acsa: nyakig a vízben

Ha írni szeretne a faluról, hozzon magával fürdőnadrágot, mondta az acsai polgármester, amikor megkerestem, hogy beszámolnék Pest megye legészakibb településének hétköznapjairól. A felszólításnak eleget tettem. Így történt, hogy Szekeres Rezsővel a nemrég avatott tanuszoda medencéjében megmártózva beszélgethettem.

- Megosztotta a falut az új uszoda - mondja a csodás kis építményt körbemutatva az építési vállalkozó, aki 2006 óta áll a falu élén. - Olyan vélemények is elhangzottak, minek vágtunk bele, sokba kerül a fenntartás, nem bírjuk pénzzel. S valóban nem olcsó dolog, de a falu elkezdte használni. Már előfordult, hogy az idős szlovák aszszonyok életükben először belemerültek a vízbe. Nagy dolog ez Acsán. Hirtelen megváltozott tőle minden. A Prónay-kastély hosszú ideje üres és romos. Éveken át a kutya se érdeklődött iránta. Nem tudom, az uszoda-e az oka, de újabban egyre többen telefonálnak, hogy kivennék.

A hipermodern uszoda a privát partner program keretében épült (50 ilyen kistérségi létesítményt terveztek, 25 már elkészült belőle az országban). A konstrukció úgy működik, hogy a magánbefektető megépíti és 15 évig működteti, az önkormányzat pedig hasznosítja az uszodát. A közbeszerzést kiíró önkormányzati tárca és a település tizenöt éven át szolgáltatói díjat fizet. Acsa például havi 2 és fél milliót átutal a fedett, másfél milliót a nyitott rész után, ehhez tesz minden hónapban hozzá az állam is 2,5 millió forintot. Tizenöt év után a tulajdon a faluközösségé lesz.

A környékbeli iskolásokat, óvodásokat már ide hordják úszásoktatásra, s tervezik az üzleti hasznosítást (gyógymaszszázs, szauna, büfé). Az uszodát fenntartani nem lesz könnyű. A polgármester mégsem omlik össze.

- Úgy is lehetett volna, hogy nem építünk semmit - mondja Szekeres Rezső. - Ha csak ülnénk, és várnánk, hogy valaki kitalálja helyettünk a dolgokat, nem lennének pénzügyi gondjaink. Mellesleg Kemény Dénes is sokat segített abban, hogy uszodája legyen a falunak.

Hogy kerül ide Kemény Dénes? A háromszoros olimpiai bajnok vízilabda-válogatott trénere rokoni szálakon kötődik Acsához. Amúgy a közeli Peres-tanyán szokott fölbukkanni, a vadászat a hobbija. A világhírű edző kezdetektől támogatta a helyi vizes álmokat.

A hivatali ücsörgést és tétlenséget nemigen kedvelő polgármester jobban szereti az "agyas" feladatokat. - Itt problémák vannak, azokat kell megoldani - mondja, és hozzáteszi, a gazdálkodást kell rendbe tenni. Lecsípni innen is, onnan is azt, ami fölösleges, akkor ki lehet fizetni az uszoda árát. Amikor választást nyert, elhatározta, takarékosabban működteti az önkormányzatot. Megszüntette a fölösleges álláshelyeket, vállalta az ütközést, s nem félt a létszámleépítéstől. Vádolták, hogy vállalkozóként majd minden bizonnyal kiveszi a részét a helyi építkezésekből - ebből nem lett semmi. Az uszoda kerítését is helyiekkel építtették. Most azt szeretné, hogy össze lehessen költöztetni a kultúrházat és a polgármesteri hivatalt. Integrált közösségi terek kialakítására pályázati lehetőségek is elérhetők.

Acsa 1500 lakosú település, Budapesttől 60, Balassagyarmattól 35, Váctól 25 kilométerre van. Döntően szlovákok lakták, ma is sokan tartják a nemzetiségi hagyományt. Ennek szép példája a nyári Ganca Fesztivál, melyre a község elszármazottjait is meghívják.

A falu évente 248 millió forintból gazdálkodik, kommunális adót 400 lakás után szednek, 70 vállalkozó fizet iparűzési adót. Az iskolába 150 gyerek jár, magas a cigányság aránya, de ebből itt nincsenek konfliktusok. Az infrastruktúra rendezett. A Pest és Nógrád megye határán lévő település táji adottságai különösen kedvezőek.

- Szelíd emberek lakják a mi falunkat - mondja az az idős asszony, aki bevezet a közelmúlt rejtelmeibe. S előadja az acsai Rómeó és Júlia történetét, melynek középpontjában az állt, hogy a leányt a parcellák összeterelése miatt hozzá akarták a szülők kényszeríteni a fiúhoz. Nem tetszett a menyaszszonynak a vőlegény, s ezt balszerencséjére meg is mondta. A fiú pedig lelőtte, aztán kútba ugrott.

A második világháború végnapjaiban úgy repkedtek itt a kódexlapok, mint máshol a partifecskék, hangzik egy másik visszaemlékezésben. A Prónayak vagyonát szétfújta a szél, s nem tudni pontosan, hogy csak az orosz katonák, vagy pedig a helybéliek is begyújtottak-e az értékes főúri könyvtár könyvritkaságainak a lapjaival. Ötvenhatban viszonylag egyszerű volt a képlet. November 4-e után, amikor Pesten eldőlt a forradalom sorsa, megállt két "ruszki" tank az alvégen meg a felvégen, és a csöveket a falura irányították.

- Mit csináltak a helyiek? - kérdem, mire kalauzom azt feleli: kalácsot vittek a katonáknak. - Vetettük volna magunkat a tankok elé? Mi értelme lett volna?

A kollektív idők nem múltak el nyomtalanul, de már homályosodnak az emlékek. Mindenki pontosan tudja, ki volt az, aki esténként az ablakok alatt hallgatózott. Egy hajdan ismerős mondat is mélyen ül a falu kollektív emlékezetében, de már nem vált ki indulatokat. "Mindenkit térdre kényszerítek magam előtt!", mondta állítólag egykor egy helyi vezető.

Ezzel a shakespeare-i mélységű mondattal intek búcsút a szép fekvésű Acsának. Gyerekek kapálóznak a tanuszoda vizében, közülük kerülnek ki a jövő bajnokai.

Zajlik az élet.

Hirtelen minden megváltozott az uszodától
Hirtelen minden megváltozott az uszodától
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.