Jogszerű intézkedés 2007. október 26-án

Szabó Bernadett

A kerethatározat amúgy egyértelműen fogalmaz: a tagállamok biztosítják, hogy büntethető legyen a "nyilvánosság előtti erőszakra vagy gyűlöletre uszítás, ha faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportja vagy e csoport valamely tagja ellen irányul". Ugyancsak szankcionálni kell, ha valaki a népirtást vagy a háborús bűncselekményeket nyilvánosan védelmébe veszi, illetve tagadja (példa: holokauszttagadás - a szerk.), amennyiben az alkalmas "erőszakra vagy gyűlöletre uszításra". Az unió szerint mindezért egytől három évig terjedő börtön jár, beleértve a felbujtókat és a bűnrészeseket is.

Magyarország e törvényszöveg hatálya alól kihúzódik, nem kis részben az AB korábbi döntései miatt. A kerethatározatba ugyanis - a svédekkel közösen - sikerült benyomni egy olyan pontot, amely szerint a tagállamoknak nem kell olyan intézkedéseket hozniuk, amelyek "ellentétesek (...) a véleménynyilvánítási szabadságra (...) vonatkozó alapvető elvekkel, ahogyan azok az alkotmányos hagyományokból (...) erednek".

Az uniós norma szerint kezdeni kellene valamit a holokauszt tagadásával is, ám az AB határozata alapján ez ugyancsak a véleménynyilvánítás szabadságának része lehet.

Így minden marad a régiben.

Törvényesen oszlattak az Erzsébet hídon

Törvényesen oszlatta fel a rendőrség tavaly ősszel a taxisblokád évfordulójára szervezett tüntetést - mondta ki a Fővárosi Bíróság. A szervezők október 26-ra hirdették meg a "Gyurcsány és bandája" ellen tiltakozó akciót, és a cél az Erzsébet híd lezárása volt. A rendőri intézkedés miatt a szervezők fordultak bírósághoz, mondván, spontán demonstrációról volt szó, amit a rendőrök nem oszlathattak volna fel. A BRFK azzal érvelt, hogy a tüntetést hetekkel korábban meghirdették - például internetes portálokon -, ezért spontaneitásról nehéz beszélni. A bíróság osztotta ezt a véleményt, az intézkedést jogszerűnek ítélte. (Munkatársunktól)