AB-döntés az ujjlenyomatokról

Ma szinte parttalanul gyűjthetik a hatóságok a bűncselekménnyel gyanúsított személyek fényképét, ujj- és tenyérlenyomatát, DNS-mintáját, ráadásul ezeket általában az esetleg kiszabott büntetés elévülésénél jóval tovább, akár további 10-15 évig is őrizhetik.

Az Alkotmánybíróság (AB) tegnap kihirdetett határozata szerint a testület ezért megsemmisítette a bűnügyi nyilvántartásokról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény több rendelkezését.

A testület megállapította, hogy a "rabosításnál" a rögzített adatok felvételének, nyilvántartásának szabályai több ponton kifogásolhatók. Sérti az információs önrendelkezési jogot, hogy indokolatlanul hosszú ideig őrzik a korábbi bűncselekmények elkövetőire vonatkozó információkat, és ezeket a személyes adatokat esetenként kifogásolható - és gyakran követhetetlen - módon szolgáltatják ki más szerveknek.

A döntés értelmében a jövő nyárig a parlamentnek újra kell szabályoznia, hogy kitől és milyen feltételekkel vehetnek ujjlenyomatot vagy DNS-mintát, és azokat meddig őrizhetik. Ugyancsak módosítani kell a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről, továbbá a légi közlekedésről szóló törvényeket. A vagyonvédelem, illetve a légi közlekedés területén ugyanis számos munkakörben az elévülést követően akár 5-15 évig kizáró ok, ha valaki korábban bizonyos bűncselekményeket követett el. Ez olyan "másodlagos szankció", amely szemben áll a rehabilitáció eszméjével, a foglalkozás megválasztásának szabadságával, és ezért alkotmányosan nem indokolható jogkorlátozást jelent.


Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.