Bölcsek Tanácsa az államfő mellett
Magyarország súlyos társadalmi-gazdasági problémákkal küzd. A gazdasági válságra a kormánynak kell megadnia a gyors válaszokat, de a kilábalás feltétele az is, hogy más alapvető problémákkal ugyancsak foglalkozzék az ország - mondta tegnap Sólyom László államfő, bejelentve, hogy létrehozta a Bölcsek Tanácsát.
Az államfő ilyen problémának tartja az oktatás és a szakképzés fejlesztését, a korrupció visszaszorítását. A Lámfalussy Sándor közgazdász, az euró "atyja", a korrupció elleni küzdelemben jelentős sikereket elért Eva Joly norvég-francia jogász - ő a sajtótájékoztatón nem vett részt -, Csermely Péter orvosprofesszor és Fodor István villamosmérnök alkotta grémium, illetve az őket segítő két szakértői munkacsoport e két kérdéskörben a jövő év derekára konszenzusképes, szakmailag megalapozott ajánlásokat fogalmaz meg. Ezeket kötetben jelentetik meg, gondolataikat bárki szabadon felhasználhatja. Sólyom László közölte: civil kezdeményezésről van szó, amelynek céljára alapítványt hozott létre. Állami pénzeket nem használnak fel.
Lámfalussy, mint kifejtette, aggasztónak tartja, ahogyan külföldön a hazai oktatás színvonaláról beszélnek. Nemcsak az a gond - állította -, hogy a megszerzett tudás kevés, hanem az is, mire használhatók ezek az ismeretek. Szerinte arra is fel kell készíteni a fiatalokat, hogy a gazdaság gyors átalakulása miatt egy életen át akár öt-hat váltásra is számítaniuk kell.
Mindkét kérdéskör a közbeszéd tárgya, számos program készült, mégsem változik semmi - vélte Fodor István. A grémium arra vállalkozik, hogy az óvodától a felnőttképzésig adjon felelős válaszokat. Ugyanakkor vizsgálni szeretnék az oktatási rendszer és a korrupció kapcsolatát, hiszen az iskola nemcsak "tudásgyár", hanem a személyiséget formáló intézmény is. Csermely professzor azt hangsúlyozta, hogy gazdasági válság idején épp a képzés fejlesztése lehet az egyik kitörési lehetőség.
A Bölcsek Tanácsa munkájának eredményeként megszülető ajánlás rendelkezik majd egy kivételes tulajdonsággal a hasonló témakörökben készült anyagokhoz képest: a köztársasági elnök és négy szakember megkérdőjelezhetetlen tekintélye áll majd mögötte - mondta kérdésünkre Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője. Vagyis: egy ilyen dokumentumot szerinte nem lehet megkerülni.
Arra a kérdésünkre, hogy a testületbe miért került be két külföldi - Lámfalussyt is inkább csak a származása köti az országhoz -, a főosztályvezető leszögezte: a közgazdász már több hasonló bölcsek tanácsának is tagja volt, Eva Joly pedig - gyakorló vizsgálóbíróként - szintén komoly eredményekkel dicsekedhet, hiszen egy volt francia miniszterelnök, illetve egy nagybank korrupciós ügyeit is sikerrel leplezte le.
Lámfalussy Sándor (1929)
Közgazdász. Elméleti és tudományos tevékenysége mellett a kezdetektől közreműködött szakértőként az EU gazdasági döntéshozatalában. Egy időben a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának tanácsadója, majd vezérigazgatója. A Delors-bizottság tagjaként részt vett az euró bevezetésének előkészítésében, 2000-2001-ben pedig az Európai Értékpapírpiacokat Szabályozó Bölcsek Tanácsának elnöke volt.
Eva Joly (1943)
A francia-norvég jogászt 1990-ben nevezték ki a párizsi fellebbviteli bíróság vizsgálóbírájává. A legnagyobb "fogása" talán az Elf olajtársaság viselt dolgainak leleplezése, amikor a vizsgálatot életveszélyes fenyegetések közepette folytatta.
Csermely Péter (1958)
A testület legfiatalabb tagjának kutatási területe a stressz és a hálózatok vizsgálata. A Semmelweis Egyetem professzora, és ő indította útjára 1995-ben azt a kezdeményezést, amely a hazai és a határon túli magyar nemzetiségű középiskolás diákok számára biztosít lehetőséget a kutatásba való bekapcsolódásra. 2006-ban megalakította az itthon és a határon túl működő tehetséggondozó civil szervezeteket összefogó Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsot, amelynek elnöke.
Fodor István (1943)
Villamosmérnök, 1990-ben az Ericsson kérte föl magyar vállalkozásainak megszervezésére. 1998-tól 2000-ig az IEEE mérnöki világszervezet magyarországi szekciójának elnöke, 2003-2004 között a Magyar-EU Üzleti Tanács elnöke, 2004-2007 között az EU Kutatási Tanácsadó Testületének tagja.
A kormányfő javaslatára a közelmúltban létrehozták az Antikorrupciós Tanácsadó Testületet, vagyis bizottságokban nincs hiány. A grémium a nyáron elkészített egy terjedelmes tanulmányt, amelyben felrajzolták a hazai korrupció természetrajzát, és számos intézkedésre is javaslatot tettek, ám a munka érdemi hatásairól egyelőre keveset hallani.
