Az IR Consulting tanulmányában az olvasható: a befektetői döntések több tényezőre vezethetők vissza, így a beruházók számításba veszik például az adott település adózási környezetét, a helyi infrastruktúrát, a szakképzés helyzetét vagy éppen a munkanélküliségi rátát. Az általunk megkérdezett vezetők szavaiból viszont az derült ki, hogy a helyszínválasztáskor kizárólag ezeket a szempontokat értékelik.

Az IR Consulting által készített, lapunkban is megjelent felmérés a megyei jogú városok tőkevonzó képességét vizsgálta abból a szempontból, hogy 2004-2007 között milyen színvonalú jogalkotási munka folyt az érintett települések képviselő-testületeiben.

A huszonhárom megyei jogú város elmúlt négy évének szabályalkotási gyakorlatát elemezve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a hatékony jogszabályalkotók egyúttal a tőkevonzásban is sikeresebbek.

Debreczenyi János Veszprém polgármestere a felmérésre reagálva azonnal össze is hívott egy sajtótájékoztatót, s kifejezte a kutatási eredmények felett érzett örömét. Az elmúlt négy évből vett konkrét példák azonban nem hangzottak el a tájékoztatón. Nem véletlenül. Veszprémben ugyanis 2004 óta egyetlen nagy befektető sem kopogtatott. Igaz, a régebb óta a városban működő, több száz dolgozót foglalkoztató, autóipari és elektronikai alkatrészeket gyártó cégek - a Continental Teves, a Valeo, a Balluff - a recesszió kezdetéig folyamatosan növelték a kapacitásukat, így a munkaerő létszámát is. Az újonnan megtelepülő vállalkozások - mint például a PML Könnyűszerkezet-építő Kft. vagy a Maxon Motor Hungary Kft. - viszont összesen alig 300 új alkalmazottnak tudtak munkát adni.

Az IR Consulting listáján második helyen szereplő Kaposváron is örültek a felmérés eredményének. Szita Károly polgármester beszámolója szerint csaknem húsz nagyobb vállalkozás települt a városba, vagy hajtott végre számottevő fejlesztést, bővítést az elmúlt négy-öt évben. Az említettek harmada áruház, benzinkút, autómosó, míg a nagyobbak közé tartozik a Videoton csarnoképítése vagy a bezárt, majd újraindított buszgyártó NABI üzem. A kivonult, illetve tönkrement cégek közül a legismertebb a Kaposfil és a Kaposvári Ruhagyár volt. A polgármester szerint a munkahelyek szempontjából a mérleg pozitív, az önkormányzat nyilvántartásaiból ugyanis kiderül: az adott időszakban 1400 megszűnő munkahellyel szemben 2870 új munkahely létesült. A munkaügyi központ adatai szerint viszont mindez nem érzékelhető a munkanélküliek számában és arányában. Az öt évvel ezelőtti októberi adatok szerint ugyanis a somogyi megyeszékhelyen 2135 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, ami a munkaképes lakosság 4,8 százalékát tette ki, míg az idén októberben 3151 álláskeresőt regisztráltak, ami a város munkaképes lakosságának 7,1 százaléka.

A lista végén szereplő városokban - így például Dunaújvárosban, Nyíregyházán és Zalaegerszegen - az elmúlt négy évben jóval több vállalkozás telepedett le, és több új munkahely létesült, mint a rangsor elején álló településeken. A lista huszadik helyén álló Dunaújvárosban épp a vizsgált időszakban telepedett meg a dél-koreai Hankook, amely ma már 1250 alkalmazottat foglalkoztat.

- A gumiabroncsgyár helyszínének kiválasztásában a jelentős állami támogatás mellett az autópálya, a főváros közelsége, az új Duna-híd megépítése, továbbá az üzem infrastruktúrával ellátott területének kulcsrakész átadása játszott meghatározó szerepet - mondja Roy Katalin, a Hankook Tire Magyarország Kft. kommunikációs vezetője. - Ugyancsak a pozitív döntést segítette, hogy a két érintett önkormányzat, a dunaújvárosi és a rácalmási is segítőkésznek mutatkozott például az engedélyeztetési eljárás lebonyolításában.

A listán 17. helyen szereplő Nyíregyházán is számos vállalkozás telepedett le az elmúlt években, mára gyakorlatilag be is telt a 2001-ben megnyitott, 126 hektáros ipari park, ahol jelenleg 16 cég működik, közel négyezer embernek adva munkát. Az ipari parkba 2005-ben költözött be a műanyag alkatrészeket gyártó Jász-Plasztik, amely a harmadik legnagyobb foglalkoztató: jelenleg 550 dolgozót alkalmaznak. Kasza Lajos ügyvezetőtől megtudtuk: nem véletlenül esett Nyíregyházára a választásuk. A döntés elsődleges szempontja az volt, hogy korábban az egyik legfontosabb vevőjük, az Electrolux is itt telepedett le. Szintén fontos volt a szakképzett, ugyanakkor a jászberényihez képest olcsóbb munkaerő.

Gyimesi Endre, a listán utolsó Zalaegerszeg polgármestere azt mondja: az elmúlt négy évben a négy ipari parkunk közül kettő szinte teljesen betelt. Emellett a közeljövőben lesz végleges döntés egy gépipari cég nagyberuházásáról, amelynek csak az első üteme hárommilliárd forintba kerül.

Gyimesi emlékeztetett: a Mercedes-gyárért vívott versenyben Kecskemét mögött a második helyen szerepelt a zalai megyeszékhely, és a német konszern szerint csak azért maradt alul, mert messze, 43 kilométerre van a sztrádától. A polgármester megjegyezte: a német világcég delegációi a munkaerőpiactól kezdve az infrastruktúra állapotán át az oktatási és az egészségügyi, sokféle szempont szerint különös alapossággal vizsgálták a várost, de a közgyűlés jogszabályalkotására nem voltak kíváncsiak.

Befektetőként csak a legjobbakat mondhatom Zalaegerszegről - mondta érdeklődésünkre Hetényi Márk, az elektronikai készülékeket összeszerelő Flextronics zalaegerszegi üzemeinek pénzügyi igazgatója, aki hozzátette: - Nem hiszem, hogy egy várost a jogalkotása alapján ítélnék meg a befektetők. Mi magunk
a cégünket közvetlenül érintő szabályok - például a helyi adók - módosítása idején követjük nyomon a közgyűlés munkáját.