A Wikipédia, a ma már minden bizonnyal a legtöbbet "forgatott" magyar nyelvű lexikon az Egyesült Államokból indult útjára. A 2001-ben létrejött tudástárat és annak számos testvérprojektjét - Wikiidézet, Wikiszótár, Wikikönyvek, Wikihírek - a floridai székhelyű Wikimédia Alapítvány működteti. Augusztusban a Wikipédia lexikonnak már 264 nyelvi változata létezett.

A Wikipédia a rendszer alapját adó hipertext rendszer nevéből (ez a "wiki") és az enciklopédia szó utótagjából kreált műszó. A wiki-rendszer teszi lehetővé, hogy a tartalmakat a szerkesztők, adott esetben laikusok könnyen továbbfejleszszék, gyarapítsák.

- A lexikont valóban "mindannyian" szerkesztjük - mondja a Népszabadságnak Gervai Péter informatikus, a magyar Wikipédia szabályrendszerének egyik szerzője. Aki úgy érzi, hogy egy lexikonba illő tartalommal tudja gazdagítani az oldalt, könnyen szerkesztővé válhat: új lapot nyithat vagy a meglévőket alakíthatja tovább. A szócikkeknek, lapoknak nincs gazdájuk - aki beküldte produktumát a Wikipédia rendszerébe, lemond annak birtoklásáról, és hozzájárul ahhoz, hogy mások azt fejlesszék vagy felhasználják. - A tartalmakért jogilag felel a szerző, felel a Wikimédia Alapítvány, de mindketten csak behatároltan - ismerteti a jogi hátteret Gervai, hozzátéve, hogy nem egyértelmű, melyik jog az irányadó: az amerikai, a magyar, avagy a nemzetközi jog. Idehaza igyekeznek a magyar jogrendet követni, de tekintettel kell lenniük az amerikai anyaalapítványra, azaz nem sérthetik az Egyesült Államok jogrendjét sem.

Szerkesztési elveiből adódóan a Wikipédia folyton változó, alakuló lexikon, és a tulajdonosok, illetve az önkéntes munkában tevékenykedő szerkesztői törzsgárda reméli: idő múltával csak jobbak lesznek a tartalmak. A lexikon egyik hátrányának tartják, hogy jobbára a szerkesztők érdeklődési körének megfelelően bővül, ezért is nehéz egy mindenre kiterjedő "általános lexikonná" varázsolni.

A magyar nyelvi változatnak, amely két korábbi próbálkozás után 2003. július 8-án indult el, így sincs oka a szégyenkezésre. A szócikkek száma alapján - ez idén júliusban elérte a százezret - a nemzetközi Wikipédiák között a 21. helyet érte el, maga mögé utasítva 243 nyelvi változatot. A szócikkeknél többet mondó adatbázisméret-összehasonlításban a magyar verzió a tizenötödik legnagyobb állományú változat a világon.

Az enciklopédia szabad jellegéből kérdések sora fakad: kik szerkesztik, kik ellenőrzik a tartalmakat? Mik a minőségbiztosítás elvei? Kik felelnek a tartalmakért? Hol tárolják az információkat, és miből él a Wikipédia?

Gervai Péter válasza szerint mintegy kétszáz állandó szerkesztőjük van, az időszakos munkatársak száma 500-1000. Azok, akik fél évnél hosszabb ideje szerkesztők, általában hosszú ideig maradnak a Wikipédia mellett, a közösségi életben is részt vesznek, segítenek formálni a lexikont, illetve összehangolni a vandálok elleni küzdelmet, mert ők rengeteg időveszteséget és erkölcsi kárt képesek okozni. A teljes szabályozatlanságot elkerülendő a közösség ellenőrző mechanizmusokat működtet. A cikkeket bárki ellenőrizheti, és eltávolíthatja belőle a nem kívánt tartalmakat. Emellett azonban létezik egy friss változtatások járőrei elnevezésű önkéntes csapat is, amely az új szerkesztéseket ellenőrzi. Vannak adminisztrátorok, akik adott eset-ben időszakosan blokkolhatnak egyes felhasználókat, de súlyosabb esetekre létezik a kizárás intézménye is. A lexikon használati útmutatója mindenesetre a párbeszédre, a kooperációra, a viták észérvek szerinti megoldására ösztönöz; csak végső vagy szélsőséges esetekben ír elő radikális megoldásokat. Az adminisztrátorok kiválasztása például egy demokratikus procedúrán keresztül történik - önkéntes jelentkezéssel indul, majd a jelöltről szavaznak a szerkesztők.

- Az információkat fizikai valóságukban zömmel az Egyesült Államokban tárolják szervereken, ott végzik a rendszergazdai szintű karbantartást is - meséli Gervai. A magyar Wikipédia adatállományát 400 megabyte-ra becsüli. A karbantartók, a Wikimédia Alapítvány emberei a világon szétszórtan élnek, nem kell az USA-ban tartózkodniuk ahhoz, hogy végezhessék munkájukat.

A jövőt firtató kérdésünkre Gervai Péter elmondta: a fenntartók fejleszteni kívánják a Wikipédiát. Minőségbiztosítási elképzeléseik közt szerepel az "ellenőrzött cikk" kategória bevezetése - a triviális hibáktól, vulgarizmusoktól való mentességet szintén önkéntes szerkesztői csapat biztosítaná. Későbbi elképzelés az ellenőrzött változatok létrehozása, ahol cikkeket megbízható szerkesztők értékelik, és azok felelőtlen tartalmát elkülöníthetik a hasznos tartalomtól. Ugyancsak a tervek közt szerepel az ezer legfontosabb szócikket tartalmazó lista minőségi tartalmi kidolgozása. Küszöbön áll a Wikimédia Magyarország Egyesület megalakulása is; ez lehetővé tenné a PR-tevékenységet, az adománygyűjtést, a pénzt is igénylő programok indítását.

A Wikipédia támogatásokból él, és mentes a reklámoktól. Az egyesület megalakulása a magyar wikipédisták mai, győri találkozójának is a napirendjén szerepel.

Megháromszorozódott az afrikai elefántok száma

A tények demokratizálása - maró gúnnyal így nevezi a Wikipédiát az északi M0-s híd kapcsán Magyarországon is híressé vált Stephen Colbert amerikai komikus. Ha ugyanis elég ember állítja ugyanazt, akkor az a honlap segítségével, akár a valóságtól függetlenül is, igazzá válik. Az internetes lexikon hatása nem lebecsülhető. Nemrég John McCain republikánus elnökjelölt bukott le, hogy Grúziáról szóló nyilatkozatában több mondat szó szerint szerepelt a Wikipédia cikkéből. Colbert műsorában az afrikai elefántok példáján mutatta be a honlap "alternatív tudásbázisát". Nézőit felszólította, hogy az állatról szóló szócikkbe írják bele azt az állítást, miszerint az afrikai elefántok száma az elmúlt hat hónapban megháromszorozódott. A rajongótábor nem habozott, így pillanatok alatt eluralta a világhálót az állatvédőket mélyen felháborító álinformáció. Hiába javították a Wikipédia oldalát, nem bírtak el a milliós nézősereggel.

A kísérlet Amerikában aktuálpolitikai jelentőséggel bírt. A Bush-kormányzat ugyanis úgy vezette a világot az iraki háborúba, hogy hazugságokat terjesztett tömegpusztító fegyvereiről. Közvélemény-kutatók kimutatták: miközben egyes orgánumok leleplezték a kormány trükkjeit, egyre nőtt az információt igaznak vélők tábora a szóvivők és a jobboldali tévétársaságok állandó recitálásának hatására. Colbert játéka szerint így működik a Wikipédia. Ha valakinek nem tetszik, hogy George Washington, az első amerikai elnök rabszolgákat tartott, akkor megteheti, hogy ezt az információt törölje a rendszerből. És ha elég társat talál, akkor ez az információ előbb-utóbb igazzá is válik.

(Gergely Márton)

Az interneten megsokszorozhatók