Értesüléseink szerint az MSZP élesen bírálja egyebek közt a médiahatóság szinte rendőri jogosítványait, valamint azt, hogy egy ilyen példátlanul erős hatósággal szemben nem lenne, aki szükség esetén az újságírókat és a sajtószabadságot védené. A kormánypárt ezért nem fogja siettetni a szabályozás parlament elé kerülését. Jánosi Györgyöt, aki az MSZP-frakcióban hivatalosan "vitte" a médiatörvény ügyét, lapzártánkig nem sikerült elérni. A kormányszóvivői iroda rövid válaszában "támogatásáról biztosította" a pártok szakértőinek és médiapolitikusainak erőfeszítéseit.

A Fidesz szakpolitikusa, Szalai Annamária nyilvánvalónak tartja, hogy ha a munkaanyagból ötpárti indítvány lesz, azt még módosítják. A médiahatóság jogköreit feszegető kérdésünkre azt válaszolta: e hatóság kizárólag piacfelügyeleti ügyekben kaphatna a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonló jogosítványokat - félreértés vagy pontatlan szövegezés következménye az a hiedelem, hogy jogköre egyéb területekre is kiterjedne. Ha így van, azt ki kell javítani. Arra a kérdésünkre, hogy nemcsak megmaradna, hanem még növekedne is a pártok befolyása például a közmédiumokra, Szalai azt válaszolta: "Elég volt a szemforgatásból. Tisztább viszonyokat teremt, ha a politikai döntéseket a politikusok hozzák meg, és nem hárítják tovább látszólag független testületekre."

Pető Iván, az SZDSZ médiáért felelős politikusa lapunknak csak annyit mondott: a médiatörvény munkapéldányát ért bírálatok "részben tárgyi tévedéseket tartalmaznak, részben az eljárást kifogásolják, részben másról szólnak, mint maga a törvénytervezet". A médiahatóság jogköreit firtató kérdésünkre azt mondta: részkérdésekkel nem foglalkozik, és nem érzi feladatának, hogy védje a tervezetet. - Ez kompromisszum, ami majd a parlament vitájában még módosul - szögezte le.