Kozma Huba második kirúgása
A kiskunmajsai képviselő-testület - a fideszes többség szavazatával - hétfő este arról döntött, hogy felbontja a szerződést, és elvonja a város helytörténeti múzeumának és tájházának működtetői jogát az '56-os Történelmi Alapítványtól. Elvi döntést hoztak arról is, hogy 2010. január 1-jétől a múzeumot - a városi művelődési központ szervezetében - az önkormányzat működteti tovább. A tényleges változásra azért csak több mint egy év után kerül sor, mert a szerződést ennél korábbi hatállyal csak mindkét fél beleegyezésével lehetne felmondani, az alapítvány kuratóriuma azonban nem támogatja a változást. Terbe Zoltán, Kiskunmajsa MDF-es polgármestere is ellenezte a döntést.
A polgármester érdeklődésünkre elmondta: a helytörténeti gyűjteményt az 1980-as években hozta létre. A rendszerváltozás után először a megyei önkormányzathoz, majd a kiskunmajsai önkormányzathoz került a múzeum, amelytől - ahogy fogytak a pénzügyi források - mindenki szabadulni igyekezett, de bezárni nem akarták. 2002-től az azóta elhunyt Pongrátz Gergely nevével fémjelzett '56-os Történelmi Alapítvány - amely egy majsai tanyában '56-os múzeumot is működtet - vette át. Pénzügyi értelemben ez jó megoldásnak bizonyult: így megoszlanak a költségek a kiskunmajsai és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat és az alapítvány között, amely Terbe Zoltán szerint sok pénzt tud szerezni különböző pályázatokon.
Ennek az állapotnak vetett véget a hétfői döntés. A Fidesz-frakció tagjai szerint a képviselők nem látták át, pontosan mire költi a város pénzét az '56-os Történelmi Alapítvány, illetve hogy Kozma Huba az egyetlen olyan vezető a városban, aki elérte a nyugdíjaskort, de még nem ment nyugdíjba.
Terbe Zoltán szerint a változás jelentős többletköltséggel jár, amelynek forrásai nem tisztázottak. Kozma Huba, a helytörténeti múzeum vezetője - aki a rendszerváltozás utáni első ciklusban MDF-es képviselő volt - szerint a helyi fideszesek azért erőszakolták ki ezt a döntést, hogy őt elbocsáthassák. Kozma Huba ezt azzal magyarázta: az a "bűne", hogy meghívta egy nyilvános fórumra Debreczeni József közírót, akit a Fideszben árulónak tartanak, és az Új Kun-Majsa című újságban a Fidesz helyi politikusai durva stílusban és rendszeresen bírálnak. Kozma Huba emlékeztetett arra: a múzeumot - amelynek akkor is ő volt a vezetője - 1985-ben egyszer már bezáratta az akkori MSZMP-s hatalom. Bűne az volt, hogy ellenzékinek számító értelmiségieknek - többek közt Lezsák Sándornak és Debreczeni Józsefnek - lehetővé tette, hogy nyilvános közéleti fórumon mondhassák el a véleményüket.