Rendkívüli kongresszus és helyzet
Szokatlanul hosszú távú, 2020-ig szóló stratégiák, illetve azonnal megvalósítandó, gyors intézkedések tervei kerülnek a hét végi, rendkívüli szocialista pártkongresszus asztalára - értesült lapunk.
Gyurcsány Ferenc a szocialisták egy nyárutón tartott frakcióülésén jelentette be szándékát rendkívüli kongresszus öszszehívására. A miniszterelnök előzetesen nem értesítette az elnökség tagjait kezdeményezéséről, sőt még a frakcióülés előtti percekben sem szólt róla Kiss Péternek vagy Lendvai Ildikónak. Gyurcsány taktikailag előnyös húzása - miszerint javaslatát zárt ajtók mögött ismerteti, de párhuzamosan nyilvánosságra is hozza - egyszerre lepett meg, szorított sarokba több frakció- és elnökségi tagot. Bár az akkori ülésén a képviselőcsoport (egy tartózkodással) támogatásáról biztosította a kormányfőt, a kongresszus ügyében nem voltak egységesek. A rendkívüli kongresszus ügyében - az elnökség döntését megelőzően - több szocialista politikus is pozícionálta magát: Szabó Zoltán például azt mondta, hogy a miniszterelnöknek joga van bizalmi szavazást kérnie saját személyéről, de rendkívüli kongresszusra szerinte nincs szükség. Az MSZP Borsod megyei szervezete szintén a soron kívüli párttanácskozás ellen volt; a párt Fenntartható Fejlődés munkacsoportja pedig (vezetője Szanyi Tibor, tagjai többek között: Szili Katalin házelnök, Tóbiás József frakcióigazgató, Hegyi Gyula EP-képviselő, Suchman Tamás) levelet írt Lendvai Ildikó frakcióvezetőnek, hogy arra kérje: ne támogassa a rendkívüli kongresszus összehívását.
A kongresszusról végül az országos elnökség egy feszült pillanatoktól sem mentes, éjszakába nyúló tanácskozáson döntött. Gyurcsány Ferenc itt három lehetséges utat jelölt meg, amelyek közül csakis egy kongresszus választhat:
1. előre hozott választások, 2. az SZDSZ ultimátumának engedve egy új kormány felállítása (vagyis új miniszterelnök), 3. a kabinet jelenlegi összetétele és programja melletti kiállás, a kisebbségi kormányzásra adott felhatalmazás.
Az elnökségi ülésen végül a testület egységesen kiállt a pártelnök-kormányfő mellett, de úgy határozott: ne a Gyurcsány által javasolt napon (szeptember 27.), hanem egy nyitott időszak (szept. 27.-okt. 11.) valamelyik napján legyen a kongresszus, hogy többet tudjanak már az SZDSZ-szel folyó tárgyalások lehetséges kimeneteléről. Végül a - kezdeti kemény elutasítottság után folytathatóvá vált - tanácskozásokat követően jelölték ki az október 11-i dátumot.
A pártfórum számára készült állásfoglalás-tervezetet az elnök Szekeres Imre elnökhelyettessel, a dokumentum-előkészítő bizottság elnökével és Veres János pénzügyminiszterrel, az MSZP alelnökével szoros együttműködésben készítette elő.
Mire lehet számítani?
Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke:
- Munkakongresszus lesz, ahol érdemi diskurzust várok, a politikai stratégiánkról, a tartalmi kérdésekről. Olyat, ami a politikai stabilitásunkat erősíti, ami világos politikai támogatást jelent.
Szabó Lajos képviselő, a költségvetési bizottság alelnöke:
- Papírforma szerint a szombati rendkívüli kongresszus nagy többséggel el fogja fogadni az elnökség javaslatát. Arra a kérdésre pedig, hogy ez a pártfórum most tud-e majd olyan megoldást adni, amelyre az ország támaszkodhat az új nemzetközi gazdasági helyzetben, úgy gondolom: csak annyiban tud majd erről dönteni, amennyiben tényleges információi lesznek.
Szanyi Tibor képviselő, a Fenntartható Fejlődés munkacsoport vezetője:
- 4+1 pontos fókuszjavaslatot készítettem, amelyet - ha lesz rá lehetőség - ismertetni kívánok a kongresszussal. Megvizsgáltam, hogy milyen közös felületek vannak a pártprogramokban és a parlamenti pártok politikájában a határozati javaslatok alapján. Ezekkel együtt a kongresszusnak rá kell mutatni, hogy az ingoványos világhelyzetben milyen pillérekre támaszkodhat az ország. Egy ilyen helyzet más országokban nagykoalíciós összefogást eredményez.
Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, volt önkormányzati államtitkár:
- Az sosem ártott még, ha a közösség tagjai az ország különböző pontjairól találkoznak egymással. Az elkészült vitairat szerintem színvonalas, magam is kíváncsi vagyok a reakciókra.
Lamperth Mónika, az MSZP pártelnöki kabinetjének vezetője:
- Én egy nagy "kibeszélést" várok. Sok minden feszíti az MSZP tagjait odahaza, falvakban, városokban. Feszíti őket az, hogy miként lesz meg a többség az adótörvényekhez, a költségvetéshez. Látják, hogy sok mindent a kormány rendesen megcsinál, mégsem tudjuk elmondani az embereknek. A tagoknak is van sok gondolata arról, hogyan tovább. Ennek megbeszélésére alkalmas a kongresszus.
Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke, az NFGM államtitkára:
- Fel fogok szólalni a kongresszuson, amelytől egy korrekt helyzetelemzést várok és azt, hogy megteremti egy belső konszolidációs időszak feltételeit.
A házbizottság tegnapi ülésén az SZDSZ azt kérte, hogy a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslatát hétfőn a házszabálytól eltéréssel tárgyalják, azaz már aznap kerüljön sor a részletes vitára is. Az MSZP nem támogatta a költségvetési plafontörvény gyorsított tárgyalását. A liberálisok javaslata már a 2009-es költségvetést is befagyasztaná, ami a szocialisták elképzeléseihez képest 320 milliárdos kiadáscsökkentést jelentene. Az időtényező szerepe: ha rendes eljárásban tárgyalnak, lehet, hogy az ellenzék egysége miatt valószínű elfogadása esetén is lemarad az idei költségvetéstől. Csak annak elfogadása után lép hatályba. (MTI)
