Hatvanezren élnek közöttünk állandó csendben, s úgy háromszázezren, akik segédeszköz nélkül szinte egyáltalán nem hallanak. Siketek és nagyothallók, akik ma "anyanyelvükért" küzdenek.

- A mi anyanyelvünk a jelnyelv, a magyar pedig idegen nyelv. A jelnyelv kiváló kommunikációs eszköz, és éppúgy alkalmas az árnyalt fogalmazásra, mint bármely másik - mondja dr. Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, aki ügyvédként azért küzd, hogy sorstársai érvényesíthessék az alkotmányban foglalt jogaikat.

- Késlekedik a tolmácsszolgáltatás jogi helyzetének rendezése, a jelnyelv használata az oktatásban, a tévéfeliratozás. Olyan jogszabályt akarunk, amely törvényi szinten mondja ki, hogy a Magyarországon élő siketeknek joguk van a magyar jelnyelvet használni a hivatali érintkezésben és az élet más területein. A siket gyermeknek minél előbb és minél teljesebben kell képesnek lennie kommunikálni a szüleivel. A nyelv révén fejeződhet ki leginkább a szülő-gyermek érzelmi kötődés - mondja Kósa Ádám.

Államilag finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatás Magyarországon 2002 óta van például a rendőrségen, a bíróságon. Magyarország 2007-ben, a világon másodikként ratifikálta a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Az Országgyűlés tavaly júniusban ezt úgy fogadta el, hogy az egyezmény által előírt jogok nyolcvan százaléka nem érvényesül. Például az, hogy a siket és nagyothalló gyerekeket jelnyelven kell oktatni, s a kommunikációjukat akadálymentessé kell tenni. Jelenleg 118 hallássérült jár felsőoktatási intézménybe Magyarországon. A hallássérültek foglalkoztatási aránya is igen alacsony - a siketeket a munkahelyükről nemritkán úgy küldik el "közös megegyezéssel", hogy velük ugyan senki nem akart megegyezni. Az érdekvédők szerint az esélyegyenlőségi törvény hiába mondja ki azt is, hogy feliratozni kell a televíziós műsorokat, az erre kiírt százmillió forintos pályázati pénz elfogyott, és e célra nincsenek újabb források. A médiatörvényben szeretnének elérni egy módosítást, amely kötelezné a tévéket a feliratozásra.

Tegnap, a hallássérültek világnapján egy jelnyelvi tolmács közreműködésével tartott sajtótájékoztatót Soltész Miklós, a KDNP politikusa, aki bejelentette: a Fidesz-KDNP-frakciószövetség támogatja a siketek és nagyothallók szervezeteinek célját, hogy a jelbeszéd is legyen hivatalos Magyarországon. Hozzátette: még nem lehet pontosan tudni, hogy mikor készül el a hallássérültekkel kapcsolatos jogszabályjavaslat, de reményeik szerint fél éven belül, és az illetékes tárcák gyorsaságától függően további fél éven belül törvényi formát is ölthet. Eddig csak informálisan egyeztettek a többi parlamenti párttal - tette hozzá -, de célszerűbb lenne a majdani törvényjavaslatot a többi párttal közösen beterjeszteni.

A siket számára a jelnyelv az anyanyelv