A Meleg Méltóság Menete elleni támadás után a Demos Magyarország Alapítvány és a Progresszív Intézet felkérte az Eötvös Károly Intézetet: térképezze fel, milyen okok vezethettek az erőszakba torkolló tüntetésekhez, és tegyenek javaslatokat arra, hogy a feltárt viszszásságokat milyen módon lehet - elsősorban a jog eszközeivel - kezelni. A felkérés nyomán készült tanulmányt tegnap hozták nyilvánosságra. A szerzők (Navratil Szonja, Simon Éva, Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel) vitaindítónak szánják a leírt téziseket.

A gyülekezési jogukkal élők alapvető célja - olvasható -, hogy mások véleményét formálják, másokat meggyőzzenek saját álláspontjukról. A vélemények összeütközésének tiltása vagy korlátozása nem oldja meg a társadalmi problémákat, sőt: az ellenszenves vélemények tiltása hosszú távon káros a társadalmi problémák feltárására és megoldására.

A tanulmány szerint a tüntetésen részt vevők véleményét a többség ízlése nem korlátozhatja, de korlátját jelenti mások jogainak tiszteletben tartása. A nem békés demonstráció résztvevője nem gyülekezési jogát gyakorolja, magatartása ezért nem élvez jogi védelmet. Az erőszakos tüntető nem politikai jogával él, hanem szabálysértéseket, bűncselekményeket követ el.

A szerzők megállapítják, hogy a bejelentett ellentüntetés nem tiltható meg a biztonság garantálásának nehézségeire hivatkozva. Másfelől: a szervezés nélküli, spontán ellentüntetés is jogi védelmet élvez, amíg megőrzi békés jellegét. A gyülekezési jog valójában csak akkor biztosított, ha nem kell félni a gyakorlásától. Az államnak kötelessége, hogy ténylegesen lehetővé tegye a gyülekezési jog gyakorlását, garantálja a tüntetők biztonságát.

A gyülekezési jogot megsértőkkel szemben ugyanígy az állam feladata fellépni, amit a legsúlyosabb esetekben a büntetőjog eszközeivel jogosult megtenni. A magyar büntetőjogban - hívja fel a figyelmet a tanulmány - vannak olyan bűncselekmények, amelyek közvetlenül azokat szankcionálják, akik megsértik mások békés gyülekezéshez való jogát. Az erőszakos demonstrációra tehát nem lehet válasz a gyülekezési jogot korlátozó törvénymódosítás, illetve a jogszerűen tüntetők jogainak korlátozása.

A gyülekezési jog érvényesülése nagyban függ a jogalkalmazó szervek felkészültségétől és tevékenységétől is. A tanulmány szerzői úgy látják: ha a tüntetéseken előforduló jogsértő cselekményeket jellemzően az indokoltnál enyhébben minősítik, az közvetve a gyülekezési szabadság sérelméhez vezet.