Márpedig a kancellári rendszert a rektorok sem tudták olyan könnyedén lenyelni: a kancellárok ugyanis az egyetemek gazdasági irányításáért felelnek, és az állam nevezi ki őket. Ez pedig az intézményi autonómia súlyos korlátozása, hiszen végképp megfosztja az egyetemeket a gazdálkodás szabadságától. Itt érdemes megjegyezni, hogy a közelmúltban váltás volt a rektori konferencia élén: a kancellári rendszer ellen kitartóan küzdő Mezey Barnát, a legnépszerűbb hazai egyetem, az ELTE rektorát a nála jóval hajlékonyabbnak tartott Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora váltotta.
Abban szinte minden, az ügyben megszólaló szakértő megegyezik, hogy gazdálkodási autonómia nélkül nincs képzési autonómia, az egyetemeket a kancellárok révén tudja a kormány pórázon tartani. Ráadásul okkal lehet tartani attól, hogy pártkomisszárok kerülnek a kancellári pozíciókba. Ezt a lehető leghatározottabban tagadja a hivatalát a közelmúltban elfoglaló új felsőoktatási államtitkár, Palkovics László, aki szerint az új kancellárok biztosíthatják, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer embert foglalkoztató intézmények hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek.
Palkovics elfogadható fenntartói elvárásnak tartja, hogy hozzáértő ember menedzselje az egyetemek gazdasági életét, erre pedig szerinte nem minden rektor alkalmas. E ponton érdemes megjegyezni, hogy annak idején a szabad demokrata Magyar Bálint megpróbálta átalakítani a felsőoktatás gazdasági irányítását úgy, hogy az ne járjon az autonómia korlátozásával, de az Alkotmánybíróság a javaslatát elmeszelte.
A 2005-ös változtatási kísérlet lényege az volt, hogy két, egyenrangú testület irányítsa az egyetemeket és a főiskolákat: a szenátus a szakmai-oktatási-tanulmányi irányításért feleljen, míg az úgynevezett irányító testületek az intézmény gazdálkodásáért – ezek döntsenek a szolgáltatásokról, az ingatlanok hasznosításáról, a bevételt hozó tevékenységekről, az ilyen típusú fejlesztésekről. Ezek kilenctagúak lettek volna, amelyekbe a kormányzat három tagot delegál, a többit maguk az intézmények. Két kormányküldöttnek külsősnek kellett lennie – csak illusztrációként pár ilyen név az akkoriak közül: Bokros Lajos, Chikán Attila és Széles Gábor.
Valójában tehát az intézményeknek minden fontos kérdésben kétharmados többségük lett volna. Erről a modellről mondta ki az akkori Alkotmánybíróság, hogy sérti az egyetemek autonómiáját. Ha az sértette, akkor mennyire tekinthető alkotmányosnak az egyetemi autonómiát sokkal inkább befolyásoló kancellári rendszer? – tehető föl a kérdés, de hát tény: ez az Alkotmánybíróság már nem az, amelyik 2005-ben ítélkezett. Ennek ellenére a Jobbik már elkészítette alkotmánybírósági beadványát, amelyet megküldött a parlamenti frakcióvezetőknek, kérve a képviselők legalább negyedének támogatását ahhoz, hogy a testület utólagos normakontrollban megsemmisíthesse a kancellárokra vonatkozó rendelkezéseket.
Tegnap nyilvánosságra kerültek a kancellári pályázatok. Meglepő módon az első – a Szegedi Tudományegyetem kancellári posztjára kiírt – pályázat az allas-kereso.com internetes honlapon tűnt fel. Később aztán az MTI jelentése szerint a www.kozigallas.gov.hu oldalon az összes pályázatot közzétették. A folyamat tehát megakaszthatatlannak tűnik, még akkor is, ha Palkovics László szerint egyáltalán nem biztos, hogy mind a harminc felsőoktatási intézményben már szeptember elsejétől beléphet az új kancellár.
Az államtitkár, ahogy azt korábban közölte, összesen úgy hatvan jelentkezőre számít, de nincs meggyőződve arról, hogy első körben valamennyi egyetem és főiskola élére lesz alkalmas kancellárjelölt, ráadásul – tette hozzá – akadhat olyan intézmény is, amely több pályázó fantáziáját is megmozgatja. Orbán Viktor azonban már gondoskodott arról, hogy akárkiket nevezzenek is ki, a többi aspiráns szájíze keserű maradjon.
Nyilvánvalóvá tette ugyanis, hogy pályázat ide vagy oda, ő dönt a kiválasztottakról. A miniszterelnök ugyanis másfél hete, a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt közölte, a kancellárok egy részéről már tudja, kiket fog kinevezni. Palkovics Lászlónak ezek után már csak a tűzoltás maradt: kijelentette, hogy miután rákérdezett, a miniszterelnök e kijelentését úgy pontosította, hogy nem konkrét személyekre, hanem meghatározott habitusú és kiemelkedő felkészültségű jelöltekre utalt.
Újabb szakok szűnhetnek meg
Nemcsak a kormányzati akarat van meg a felsőoktatás reformjához, hanem a gazdasági szakemberek is úgy látják, hogy a mostani rendszer gátja a versenyképes szakemberek fejlődésének, az intézmények pedig hosszú idő után közösen túllépnének már a mostani állapoton – jelentette ki Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. Hozzátette: olyan diplomára van szükség, amivel valóban érvényesülni lehet, de ettől még a társadalmi szempontból fontos, ugyanakkor kevésbé forintosítható képzésekre ugyanúgy szükség van, mint eddig. Ettől függetlenül, a szakállamtitkár szerint fontos, hogy megvizsgálják bizonyos szakok létjogosultságát, de ezt közösen tennék meg az egyetemekkel. (Napi Gazdaság)
