Menüárak
Több száz forintos különbség van az étkezési díjak között. Érvényesek maradnak viszont az év közben – például szociális helyzet, illetve a három gyerek okán – kapott kedvezmények. Néhány helyen az év közben kedvezményesen étkezők a nyári táborba ingyen mehetnek. Van, ahol a külsősöknek nem jár az évközi kedvezmény. A Népszabadság megkeresésére válaszoló kerületek közül Óbudán kell a legkevesebbet – alsósoknak napi 410, felsősöknek napi 425 forintot – fizetni a háromszori étkezésért, míg a legtöbbet a budavári önkormányzat kéri, egységesen 635 forintot. Angyalföldön 710 forintot kell fizetni, de ennek fejében négyszer kapnak enni a gyerekek.
A nyári napközis táborokat igyekeznek zöld környezetben, sportközpontokban rendezni. A budavári a Czakó utcai Sport és Szabadidőközpontban üzemeltet nyári tábort, a belvárosi iskolásokat Csillebércre viszik, Zugló napközis aprónépe a Varga Zoltán sportpályán tölti a nyári szünidőt, az angyalföldi gyerek pedig a Margit-szigeten.
Strandtól az állatkertig
Óbuda és Újbuda két helyszínen – egy iskolában és egy szabadidőparkban – is működtet tábort. Csepelen maradt a régi idők Hollandi úti napközis tábora, a II. kerület viszont a megszűnt Fülemüle utcai tábort a Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnáziumba költöztette. Józsefváros ugyan nem adott tájékoztatást, de az tudható, hogy a Ludovika és az Orczy park szépülésekor a napköziseket átköltöztették a Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házba. A helyszínnél azonban sokkal fontosabbak a programok.
 |
Övék a pálya. Táborlakók meccse
Kocsis Zoltán |
A napközis táborok többsége ma sem több gyermekmegőrzőnél, amelynek fő célja a szülők „tehermentesítése”. Néhány kerület és főként a táborok szervezői azonban évek óta dolgoznak azon, hogy pénzügyi és területi lehetőségeikhez mérten minél tartalmasabb elfoglaltságokkal töltsék ki a városban rekedt gyerekek hétköznapjait. Az alapot a kézműves-foglalkozások, filmvetítések, játékos sportvetélkedők jelentik. A szerencsésebbeket átviszik a szomszédos strandra, mint például a budavári, csepeli, zuglói és az óbudai napköziseket.
A III. kerületi táborozók egyébként a strandon szervezett úszóverseny mellett akár az összes sportágat kipróbálhatják, mert a helyi egyesületek egész nyáron át foglalkozásokat szerveznek a vívástól a kajak-kenun, a táncon és a baseballon át az akrobatikus tornáig. A helyi igényeket felmérve különleges szolgáltatást nyújt a VIII. kerületi Kesztyűgyár, amely mentorprogramja keretében a pótvizsgára való felkészülésben, illetve felzárkózásban is segít a diákoknak és szüleiknek. Ezzel szemben Zugló az állatkertbe, a vadasparkba, a planetáriumba és különféle múzeumokba viszi őket. Ezekért egyébként nem kell külön fizetni.
Az angyalföldi diákok hajókiránduláson vehetnek részt, a II. kerületiek színházi előadást nézhetnek. Az újbudai táborokban „szakrajokat” szerveznek, ezek foglalkozásain kézimunkázhatnak, rajzolhatnak, népi gyermekjátékokat tanulhatnak a gyerekek, de akad irodalmi beszélgetős és drámajáték is. A táborban könyvtár, medence és ugrálóvár is üzemel. S ez még nem minden. Valamennyi turnusban több külső programot szerveznek, például végiglátogatják Budapest nevezetességeit és érdekes helyeit (filmarchívum, görzenál, Sziklakórház, Vajdahunyad vára, repülőtér, Budavári Labirintus), tanösvényeket fedeznek fel, s a szerencsés turnusválasztókat kalandpark és mozi is várja. Péntekenként pedig grillpartit csapnak zárásul.
Ezrek a táborokban
A táborozók létszáma nagyon eltérő, de kerületenként 1000–4000 gyerek tölti táborban a nyár egy részét. (Ez kicsit csalóka, mert egy gyerek több turnusra is maradhat.) Az önkormányzatok programoktól, helyszíntől és étkezéstől függően milliókat költenek a nyári napközire.
A legkevesebbet a budaváriak – ötmilliót –, Csepel 15 milliót, Zugló 17,6 milliót különített el, Angyalföld csak a buszköltségre és a pedagógusok bérére 13,2 milliót költ, míg a II. kerület az üzemeltetési költségekkel együtt 31 milliót szán erre. A legtöbbet, évi 60 milliót – a fenti programkavalkád láttán aligha meglepő módon – Újbuda szánja a nyári napközire.
