Júliusban két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék Szilvásy György volt szocialista titokminisztert és Galambos Lajost, az NBH egykori főigazgatóját. Galambost kémkedésben találta bűnösnek a bíróság, Szilvásyt pedig felbujtóként ítélték el. Szintén bűnösnek találták és egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Laborc Sándor volt NBH főigazgatót, Galambos utódát, amiért nem tárta fel az előde által elkövetett törvénysértéseket. Felmentette ugyanakkor a törvényszék a per negyedrendű vádlottját. P. Lászlót, aki egy a kémbotránnyal kapcsolatba hozott, állítólag orosz hátterű biztonságtechnikai vállalkozás társtulajdonosaként került a képbe.

Bár korábban kormánypárti politikusok is támogatták, hogy az ügy iratait teljes egészében hozzák nyilvánosságra, ez eddig nem történt meg, így ma még államtitok, hogy pontosan mit is követett el Galambos és Szilvásy, mit nem tárt fel Laborc, és mi volt mindebben a szerepe P. Lászlónak. Korábban megjelent és hivatalosan nem cáfolt (bár az ügy minősített voltára tekintettel meg sem erősített) sajtóértesülések szerint Galambos hivatali ideje alatt egy orosz céggel világíttatták át az NBH-állományt, s ezzel lényegében minden személyzeti információt kiszolgáltattak (de legalábbis kiszolgáltathattak) az orosz titkosszolgálatnak. Az ügyben szintén titoktartásra kötelezett védők az ilyen és hasonló találgatásokra úgy reagáltak: a bizonyítékok még csak hasonlókról sem szólnak, de a valóságot ők sem hozhatják nyilvánosságra.

A Fellebbviteli Főügyészség a Népszabadság érdeklődésére azt közölte, hogy október 30-án megküldte az üggyel kapcsolatos indítványát a Fővárosi Ítélőtáblának, ahol majd másodfokon tárgyalják a kémpert. Indítványukban a kémkedésért elítélt Galambos és az ő felbujtójaként bűnösnek kimondott Szilvásy két év tíz hónapos letöltendő büntetésének súlyosbítását kéri a főügyészség, valamint, hogy mindkettőjüket tiltsák el a közügyek gyakorlásától is.
Laborc esetében indítványozzák, hogy a bíróság „mellőzze a büntetése végrehajtásának felfüggesztését”, mellékbüntetésként a főigazgatót is tiltsa el a közügyek gyakorlásától, és az ítélet indoklásában jelezze, hogy tettének elkövetésekor Laborc hivatalos személy volt. Végezetül az első fokon felmentett P. László esetében azt indítványozták, hogy az ítélőtábla mondja őt ki bűnösnek bűnsegédként elkövetett kémkedésben, és ítélje próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre.