– Az nem tilos?
De erre csak nevet. E kis párbeszéd jól jellemzi a helyzetet: több mint egy éve szűnt meg a főiskola, s egyelőre még mindig nem tudni, hogy mi lesz a városi tulajdonban álló, amúgy jó állapotban lévő épület sorsa. Az intézményt mintegy negyven éve azért alapították meg, hogy a Nógrád megyei fiatalok számára is elérhető legyen a felsőfokú oktatás. Az elmúlt évtizedekben pénzügyi és számviteli képzés folyt itt, ráadásul nem is rossz hírű, az itt végzett szakemberek ugyanis a maguk területén jó diplomát kaptak.
Az utóbbi években a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként működő intézményt az egyre csökkenő hallgatói létszám miatt már 2009-ben be akarták zárni, de a megye és a megyeszékhely önkormányzata pár évvel meg tudta hosszabbítani az agóniát: ha megfelelő létszámú hallgatót nem is, de azért pénzt tudtak szerezni. Nógrád megye és Salgótarján olyannyira fontosnak érezte, hogy a térség ne maradjon felsőfokú oktatás nélkül, hogy nehéz anyagi körülményeik ellenére összesen mintegy 120 millió forintot dobtak össze a működtetésre. De a főiskolát lassan elérte a vég: 2012-ben már nem indult első évfolyam, 2013-ban pedig bejelentették a megszűnést. A helyiekkel beszélgetve kiderül: senkit nem ért váratlanul a főiskola végzete.
– Nógrádban a tarjáni ipar leépülésével lassan minden összeomlott, miért éppen a főiskola maradt volna életben? – mondja nekem egy hetven körüli nyugdíjas férfi, akivel a főiskola hátsó bejáratához vezető kaptatón állok meg beszélgetni, s aki emlékszik arra is, hogy az intézmény alapítását még az „elvtársak” harcolták ki.
– Sok rosszat összehordanak az elmúlt rendszerről, de az igazság az, hogy Salgótarjánban nem lett volna főiskola, ha az MSZMP helyi fejesei nem törődtek volna a fejlesztéssel – magyarázza. Miután ma Magyarországon nem lehet egyetlen beszélgetést sem lefolytatni a Fidesz említése nélkül, megtudom tőle azt is: ő tavaly a Fideszre szavazott, s bízik benne, hogy a Fidesz nem hagyja lepusztulni a főiskola üresen álló épületeit.
Igaz, ami igaz: a város előző, fideszes vezetése próbálta élettel megtölteni az elhagyott ingatlant: Székyné Sztrémi Melinda polgármester és más városi vezetők több egyetemmel tárgyaltak szerte az országban egy lehetséges együttműködés érdekében. Nem jártak sikerrel, s nem tudni, mi lett volna, ha az előző vezetés pozícióban marad. Mindenesetre az intézmény végzete miatt a helyi közbeszéd részben az előző városvezetést is hibáztatja: azt mondják, ha több pénzt adnak működésre, ki lehetett volna „bekkelni” a 2013-as évet.
Az új polgármester, a baloldali Dóra Ottó is kiemelkedően fontosnak tartja az épületkomplexum megmentését lehetőleg képzési célokra, már csak azért is, mert az ingatlan eleve oktatási intézménynek épült, más funkcióra nemigen alkalmas. Megtudom tőle, hogy az ügyben jelenleg az Óbudai Egyetemmel folytatnak tárgyalásokat, s kapcsolatban vannak a kormány illetékes államtitkárságával is.
Dóra Ottó korrektnek és segítőkésznek tartja az oktatási kormányzat hozzáállását a témához, ami – mint fogalmaz – a mostani „leépítéses” időben elég fura. Szerinte van lehetőség úgynevezett „közösségi főiskola” indítására, mert ez a – ma még nem létező – intézményi forma a felsőfokú szakképzésbe illeszkedne, s lehet jövője a hátrányos helyzetű térségben. Elsősorban műszaki képzésre gondoltak, s ha minden a lehető legjobban alakul, az oktatás 2016-ban megindulhat, de nulladik évfolyammal talán már idén. S hogy milyen más célra lenne alkalmas az ingatlan? A polgármester a fejét rázza: azt mondja, oktatásra épült, csak arra jó, lebontani pedig nagyon drága volna. Erről magam is meggyőződöm, mert a helyiek által mutatott kerítéslyukon bemászva körbejárom a főépületet. Feliratok figyelmeztetnek, hogy biztonsági szolgálat őrzi. Elhagyott az épület, de nem tűnik lepusztultnak. Igaz, kutyafuttatónak kicsit nagy.
