Az előzetes letartóztatás idejére is megkapja fizetése felét az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség munkaköréből felfüggesztett, s előzetes letartóztatásban lévő elnöke, valamint a törvényességi főosztály vezetője.

Papp Istvánt és Cseke Zoltánt decemberben több rendbeli hivatali visszaélés gyanújával helyezték előzetes letartóztatásba. Információk szerint a két férfi elmarasztalt cégeknek állított ki úgynevezett nullás igazolásokat, hogy az érintett társaságok állami támogatást igényelhessenek, és részt vehessenek a közbeszerzésekben, amelyre igazolás híján nem lett volna módjuk.

Az idén márciusban a Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali visszaélésről hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításra változtatta a gyanút, de a két vezetőt továbbra sem helyezték szabadlábra. A napokban röppent fel a hír, hogy a korábbi munkaügyi miniszter, Szűcs Erika döntött Papp Istvánék járandóságának - eredeti fizetésük felének - folyósításáról.

Ugyancsak az utóbbi idők egy ugyancsak közfigyelmet felkeltő ügyében csalás és vesztegetés gyanúja miatt folyik vizsgálat az oktatási tárcánál. A szakminiszter a vizsgálat idejére felfüggesztette állásából az érintett főosztály vezetőjét, Borovszky Tímeát, aki továbbra is kapja az illetményét. A minisztérium sajtóirodája megkeresésünkre közölte: erre a vonatkozó, hatályos jogszabályok lehetőséget adnak. Az intézkedést az is indokolja, hogy a tárca ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, és nem a főosztályvezető asszony ellen - tették hozzá.

Helyes ez így? Lapunk szakértőket kérdezett arról, miként rendelkezik a törvény a munkájukból valamilyen ok miatt felfüggesztett közszolgák, választott tisztségviselők és munkaviszonyban állók esetében. Egy név nélkül nyilatkozó munkaügyi jogásztól megtudtuk: a köztisztviselői törvény szerint, ha a közszolgát a tisztségéből felfüggesztik, továbbra is jogosult az illetményére, ennek azonban 50 százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani.

A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, ha az derülne ki, hogy a gyanú alaptalan volt. Ha a hivatalvesztést kimondó határozat válna jogerőssé, természetesen nincs ilyen kötelezettség.

A jogász ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ha a köztisztviselő ellen büntetőeljárás is folyik, akkor megszakítják a fegyelmi eljárást, vagyis folytatódik a felfüggesztés, ezért továbbra is kapja a törvény által előírt fizetési minimumot. - Arra nem készültek fel a jogalkotók, hogy egy-egy büntetőeljárás elhúzódhat, mint ahogy a munkaügyi főfelügyelőség vezetői esetében tapasztalható - tette hozzá.

A munka törvénykönyve alá tartozó munkavállalók, mint például a vállalkozásoknál dolgozók, ilyen „kedvezményben" nem részesülhetnek. A munkáltató ugyanis azonnal felmondja dolgozója munkaviszonyát, ha letartóztatnák, vagy munkájával kapcsolatban bűncselekmény gyanúját felvető vétséggel gyanúsítanák.

Választott tisztségviselő, így például polgármester is kerülhet olyan helyzetbe, hogy tisztségéből felfüggesztik, illetve rendőrségi nyomozás folyik ellene, sőt előzetes letartóztatásba helyezik. Ilyen például Hunvald György erzsébetvárosi polgármester esete, aki fél éve vesztegetés miatt előzetes letartóztatásban van, járandóságait mégis kapja. Csak a fővárosi intézményeknél betöltött pozíciói után havonta több százezer forint kerül a számlájára.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára megkeresésünkre elmondta: a polgármesterek az állampolgárok által választással betöltött tisztséget látnak el, visszahívásukra, javadalmazásukra vonatkozó szabályzat nincs. Így arról sem rendelkezik jogszabály, hogy az ellenük indított fegyelmi eljárásnak milyen munkajogi következményei vannak. Ezért is terjedt el - főleg kistelepüléseken -, hogy ha a polgármester elveszti a képviselő-testület bizalmát, a testület lemond, mert akkor megszűnik a polgármester mandátuma is - tette hozzá Zongor Gábor.

Hunvald György