Közönség nélkül nincs közszolgálatiság
Közönség nélkül nem teljesíthetők a közszolgálati funkciók - hangoztatta egy, a budapesti német nagykövetségen rendezett szakmai konferencián Polyák Gábor médiajogász, az Országos Rádió és Televízió testület (ORTT) elnökének főtanácsadója. "Eljutottunk egy mélypontra, ahonnan visszaút nem látszik" - jegyezte meg a meghatározó nyugati közmédiumok negyven százalékos közönségarányától jóval elmaradó hazai mutatókkal kapcsolatban.
Miközben például a hírcsatornák piacán láthatók kereskedelmi alapon működő modellek, a kultúra bizonyok elemei eltűnnének a médiából, ha a közszolgálati adók kivonulnának ezekről a területekről. "A magyar jogrendszerben nincs kitalálva az, hogyan kell meghatározni a közszolgálati feladatokat". Miközben a kereskedelmi adóknak a műsorszolgáltatási szerződésükben közszolgálati vállalásokat kell tenniük, a közmédium-elnököktől utoljára pályázatuk elbírálásakor lehet számon kérni ilyesmit. Such György 2006-os pályázatából "sem biztos, hogy kiolvasható", miszerint a mai formájában képzelte el az a Magyar Rádió MR2-Petőfi adóját.
Ez utóbbival kapcsolatban a Magyar Rádió elnöke megjegyezte: "nagyjából-egészében" a pályázat az egyetlen számon kérhető anyag, az ő éves beszámolóit azonban minden alkalommal elfogadta a felügyelő kuratórium. Szerinte a közmédia problémái akkor oldódhatnak meg, amikor a hazai politikai kultúra felzárkózik az e téren legfejlettebb államokéhoz. Komoly gondnak nevezte, hogy "a demokratikus újságírásnak nincsenek semmilyen hagyományai Magyarországon": a jövő médiamunkásait a rendszerváltás előtt a médiába került, esetleg nem szakképzett emberek oktatják.
"Elég aggasztó a helyzet" - fogalmazott, megemlítve: a minőségi újságírás fenntartása a közmédium feladata, különösen mivel - a lakosság viszonylag kis lélekszáma és vásárlóereje miatt - a kereskedelmi médiumok számára ez nem kifizetődő.
Az összesen évi nyolcmilliárd euróból működő német közmédia negyven-ötven százalékos közönségarányt mondhat magáénak, az egyes - országos és regionális - adók pedig szorosan együttműködnek - vázolta Uwe Kammann, a marli székhelyű Grimme Médiakutató Intézet igazgatója.
Megemlítette, bizonyos időszakoktól, például a délutáni tévés műsorsávtól eltekintve ezek az intézmények nem tettek engedményeket a bulvárosodásnak, feladatuk pedig a "társadalmi hozzáadott érték" teremtése. Példaként említette, hogy míg a kereskedelmi tévék évente 10-20, addig a közszolgálatiak 300 filmet gyártanak. "Közmédiának addig kell lennie, amíg a belső pluralizmust a piaci szereplők nem biztosítják" - vélekedett a német médiaszakember.
A csatornák számának ugrásszerű növekedése nem okvetlenül befolyásolja a fogyasztói szokásokat - jegyezte meg Olaf Steenfadt német médiaszakember, a Magyar Televízió (MTV) egykori elnöki tanácsadója. Arra hívta fel a figyelmet, hogy noha Németországban 860 szabadon fogható csatorna működik, a képernyő előtt töltött idő négyötödén továbbra is hat adó osztozik.