Egy ismeretlen közmunkás viszont nem hagyta annyiban a dolgot, és az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg a kormányrendeletet. Az Ab befogadta az alkotmányjogi panaszt, de 2012 óta nem sietett elbírálni: 2013-ban egyszer szerepelt a teljes ülés napirendjén, majd hosszú szünet következett, és csak most kedden kerül ismét napirendre. Egyelőre nem biztos, hogy határozat is születik, de van esélye, hogy a testület véleményt mond a közfoglalkoztatásról.
A panaszos és ügyvédje meglehetősen nehezített pályán próbálnak eredményt elérni. A 2011-es, a 98 százalékos különadó miatt született alkotmánymódosítás óta az Ab-nek csak akkor van joga költségvetést érintő ügyekben ítélkezni, ha közvetlenül meg lehet állapítani egy ügyben az emberi méltóság sérelmét. Ez nem egyszerű, korábban a legtöbbször a jogbiztonság sérelme miatt semmisítettek meg adó- és költségvetési ügyeket érintő jogszabályokat.
A panaszosnak azért is nehéz dolga van, mivel a 2012 óta hatályos alaptörvény – szemben a régi alkotmánnyal – nem rögzíti kifejezetten az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvét. A beadvány szerint ugyanakkor ez a régi rendelkezés csak a diszkrimináció általános tilalmát mondta ki még egyszer, külön is a munka világára, márpedig ez az alapelv a mostani alaptörvényben is szerepel – és ez az, amit sért a közfoglalkoztatottak alacsonyabb bérezése.
A megkülönböztetéssel a beadvány érvelése szerint sérül a panaszos emberi méltósága. A közfoglalkoztatottak eltérő bérezése ugyanis azt jelenti: nem tekintenek rájuk egyenlő méltóságú személyként. Más, ésszerű indoka nincs annak, hogy az egyébként a munkavállalók védelmét szolgáló bérminimum nem vonatkozik a közfoglalkoztatottakra, akik így jelentősen hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint más, adott esetben ugyanazt a munkát végző munkavállalók.
Ma még nehezen belátható következményei lennének, ha az Ab a panaszosnak adna igazat. Elvileg ebben az esetben valamennyi közfoglalkoztatott (a számukról lásd keretes írásunkat) bérét meg kellene emelni a minimálbér, illetve szakképzettség esetén a garantált bérminimum szintjére. Az idei költségvetésben is 340 milliárd forint szerepel a közfoglalkoztatottakra vobnatkozó Start munkaprogram cím alatt, amit legalább húsz százalékkal megdobna egy ilyen emelés.
Egyre többen vannak
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2015-ben átlagosan 4 millió 210 ezer fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, vagyis a 15-64 évesek 64,8 százaléka dolgozott – ez 9 százalékponttal haladja meg a 2010-es szintet. Ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliek száma, a 2015-ben átlagosan 307,8 ezren voltak. Apró szépséghiba, hogy a foglalkoztatottak közül 211 ezren közmunkások voltak, vagyis nem a valódi munkaerőpiacon helyezkedtek el. Idén tavasszal ismét felpörgött a közmunka, júniusban már 218,2 ezer ember volt közfoglalkoztatott.
