Az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is – hangoztatta az Országgyűlés elnöke. Úgy fogalmazott: az újjáépítés – miként a magyar állam esetében is – évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés. Mindez rövid idő alatt, rendkívüli alkotóerő kifejtésével valósult meg – tette hozzá.
|
| Móricz Simon / Népszabadság |
Kövér László szerint az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát, miként az országban, úgy a Kossuth téren is elvégezték. Az elvégzett munkáról való vitának mindig helye van, ám egyvalami talán vitán felül áll: "az elmúlt négy esztendőben tétlenséggel nem vesztegettük a választók által nekünk szabott időt" – fogalmazott Kövér László, megjegyezve: az állam és az ország újjáépítéséről, valamint a Kossuth tér megújításáról a megfellebbezhetetlen értékítéletet a magyar polgárok többsége fogja hamarosan kimondani.
Az Országgyűlés elnöke – felidézve a Parlamenten és a téren elvégzett munkát – kitért arra, hogy az épület homlokzati köveinek kétharmadát kicserélték. Elmondható tehát, hogy a mai magyarok gyakorlatilag újjáépítették az elődeik által épített Országházat, amely száz esztendő után ismét újkori pompájában ragyog – fűzte hozzá.
A hagyománytisztelet és önbecsülés jegyében a mai magyarok, miként az országban, úgy a Kossuth téren sem hagyják a magyar múltat eltörölni: "a barbár kommunista szoborrombolások által megsemmisített történelmi szobrainkat újraalkotják, és azok ismét díszei lesznek e térnek" – hangoztatta a házelnök.
Elmondta, hogy az idén újranyitja kapuit az 1949-ben bezárt Országgyűlési Múzeum is, amely a magyar parlamentarizmusnak, valamint az Országháznak mint építészeti remekműnek a történetét egyaránt bemutatja. Közölte: a több mint háromezer négyzetméteres látogatóközpont kialakításával világszínvonalú, hasznos teret és kényelmes körülményeket teremtettek az évente több mint félmillió látogatónak, akik felkeresik a Kossuth teret, illetve az Országházat.
|
| Móricz Simon / Népszabadság |
A mélygarázs megépítésével lehetővé válik a tér teljes tehermentesítése a gépjárműforgalomtól – jelezte, hozzátéve: az idén – az Országház és a Kossuth tér történetében először – megvalósul a teljes díszvilágítás, ami minden bizonnyal erősíteni fogja Budapest turisztikai vonzerejét is.
Az Országgyűlés elnöke közölte: összesen több mint ötezer magyar ember dolgozott a Kossuth téren, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság vállalt szerepet a kivitelezésben, összesen több mint száz szakma képviseltette magát a munkálatokban. A házelnök köszönetet mondott a munkáért az abban részt vevő minden magyar munkavállalónak és vállalkozónak, a pénzügyi fedezetért minden magyar adófizetőnek, és köszönetét tolmácsolta a türelemért minden budapestinek.
Kövér László azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a megújult Kossuth tér köveit soha többé ne áztassa a magyarok vére, miként az 1956-ban történt; minden magyar ember – éljen bárhol a nagyvilágban – otthon érezze magát a Kossuth téren; a nagyvilágból érkező látogatók "legyenek itt mindig megbecsült vendégek".
"Az újjáépített Kossuth teret ma, 2014. március 15-én ezennel a magyar polgároknak átadom" – zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke.
Tiltakozók a téren
Az ünnepség nézői között megjelent két fiatal is, akik egy táblán többek között valódi munkahelyeket, szabad sajtót és szabad oktatást követelnek. Mondhatni, nem arattak nagy sikert a többi, kormánypárti résztvevő között, folyamatosan becsmérelték, szidalmazták őket. Arra a kérdésünkre, hogy ízléses-e állami megemlékezésen ellentüntetést szervezni, azt válaszolták, hogy igen, mert állampárt van Magyarországon. Amúgy pedig Kövér László is konkrét kampánybeszédet tartott az állami ünnepségen.
