Dorosz Dávid és Szabó Rebeka akciója 2013 májusában Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Megsértette a magyar állam az emberi jogok európai egyezményében is deklarált véleménynyilvánítási szabadságot azzal, hogy parlamenti képviselőket politikai álláspontjuk ismertetése miatt pénzbüntetéssel sújtottak – mondta ki keddi ítéletében a strasbourgi emberi jogi bíróság. Megállapították azt is, hogy a hatékony jogorvoslathoz való jog sem érvényesült, mert a házelnök döntése ellen semmilyen fórumhoz nem lehet fellebbezni.

Tavaly áprilisban két PM-es politikus, Karácsony Gergely és Szilágyi Péter „Loptok, csaltok, hazudtok!” feliratú táblát mutatott fel a parlamenti ülésteremben. Emiatt Karácsonyt ötvenezer, Szilágyit 185 ezer forintra büntették. A nagyobb összegű bírságot Kövér László azzal magyarázta, hogy a Ház jegyzőjét súlyosabb felelősség terheli.

Az ugyancsak az LMP színeiben politizáló Dorosz Dávid és Szabó Rebeka a múlt év májusában azt írták egy táblára, hogy „Itt Nemzeti Dohánymaffia működik”, és ezért hetven-hetvenezer forintos büntetést kaptak.

Nem sokkal később Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes, Lengyel Szilvia a földtörvény elleni tiltakozásul feszített ki molinót a plenáris ülésen. Az LMP-s képviselőket 155, illetve 131-131 ezer forintra bírságolta meg Kövér László.

Az érintettek Strasbourghoz fordultak, és a két panaszt a bíróság egyesítette, és a két ügyben egyetlen ítéletet hozott. Megállapították, hogy az ellenzéknek is joga van a parlamentben kifejtenie a véleményét, és a fellépésükkel nem zavarták meg jelentős mértékben az ülést. Kimondták ugyanakkor azt is, hogy a parlamenti politizálásnak a szimbolikus megnyilvánulások is részét képezik.

Az emberi jogi bíróság verdiktje szerint az állam köteles a képviselőknek a bírság összegét visszautalni, emellett háromezer euró nem vagyoni kártérítést fizetni. Emellett összesen kilencezer euró eljárási költséget is meg kell téríteni. A döntés nem jogerős, a kormány még kezdeményezheti, hogy az ügy kerüljön a Nagykamara elé.

Strasbourg kicsavarta Kövér László kezéből a játékszerét – kommentálta az ítéletet Karsai Dániel ügyvéd, az LMP-sek jogi képviselője. Szerinte most a jogalkotónak át kellene tanulmányozni a döntést, és annak alapján biztosítania kell a garanciáit annak, hogy a házelnök legitim fegyelmezési jogkörével ne élhessen vissza.

Azt senki nem vitatja – tette hozzá az ügyvéd –, hogy a parlament elnökének egyes esetekben szüksége lehet bizonyos eszközökre ahhoz, hogy a rendet fenntartsa. Ezért az nem lenne szerencsés megoldás, ha az országgyűlési törvény változatlanul maradna, és a büntetésekre vonatkozó szabályokat soha többé nem alkalmaznák.

Ennek könnyen az lehetne a következménye, hogy még indokolt esetben sem lehetne bírságot kiszabni – hívta fel a figyelmet Karsai. Szerinte a jogorvoslat hiánya miatt olyan ügy is elbukna Strasbourgban, amikor esetleg teljesen indokolt volt a szankció.

A házelnök több más ügyben is a képviselői tiszteletdíj egy részének megvonásával büntetett, és ha még nem járt le a hat hónapos határidő, azokban is bárki Strasbourghoz fordulhat. Karsai úgy véli, a mostanihoz képest más döntés azokban sem születhetne.

Az ügyvéd ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a strasbourgi emberi jogi fórum most első alkalommal kimondta: a képviselők véleménynyilvánítási szabadságát érintő ügyben a magyar Alkotmánybíróság (Ab) nem tekinthető érdemi jogorvoslati fórumnak.

A testület korábban már vizsgálta az országgyűlési törvényt, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden képviselőnek be kell tartani a házszabályi rendelkezéseket, amelynek megalkotását illetően a parlament nagyfokú szabadságot élvez, és az Ab csak igen szélsőséges alkotmánysértés esetén avatkozhatna be. Vagyis: az alapjogok védelme érdekében semmit nem tettek.

Karsai ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Strasbourg már vizsgálja a nyerőgépek azonnali betiltásának ügyét, a tankönyvpiac átalakítását célzó intézkedéseket, a trafikmutyit, és előbb-utóbb a takarékszövetkezetek átalakítása is napirendre kerül. Ezeket a kérdéseket az Ab rendben levőnek találta, és elég kínos lesz, ha az emberi jogi bíróság újabb esetekben a magyar alkotmánybírákétól eltérő következtetésre.