- Orbán Viktor beszéde nem tükrözte a külpolitika elmúlt egy évét. Hiszen alapvetően sikeres sikeres időszakról számolt be a miniszterelnök, holott az elmúlt egy évben sajnos tovább nőtt a feszültség Magyarország kormánya és az európai uniós intézmények, valamint hazánk és a szomszédos országok között - fogalmazott a nagyköveti értekezleten elmondott kormányfői értékelésről Kovács László, szocialista országgyűlési képviselő.

Az egykori külügyminiszter szerint az uniós intézményekkel való szembekerülés elsősorban az uniós értékrend és normák gyakori megsértéséből, s az ezzel kapcsolatos bírálatok elutasításából adódik. Valamint – emelte ki Kovács László – azokból a vizsgálatokból, eljárásokból, amelyek vagy az ország elmarasztalásával vagy a kormány visszakozásával végződtek.

A volt külügyminiszter szerint a feszültségeket növelték a magyar kormány tagjainak, elsősorban a miniszerelnöknek a sértő megnyilatkozásai, az, amelyben gyarmatosítással vádolták meg az uniót, vagy az a képtelen állítás, amik szerint az Európai Bizottság még egy falusi kócerájt sem tudna elvezetni. Mindemellett fokozta a feszültséget, hogy Orbán Viktor kihirdette a szabadságharc eredményét, miszerint Brüsszel visszavonult, kapitulált, ami természetesen teljességgel alaptalan – jegyezte meg Kovács László.

A szocialista politikus fontosnak tartotta megemlíteni: nemcsak az uniós intézményekkel, hanem a szomszédos országokkal is megromlott a magyar kormány kapcsolata. Mint fogalmazott, Romániával nem is olyan rég még szívélyes volt a viszony, mára viszont megromlott a kapcsolat a román belügyekbe történő durva beavatkozás, vagy épp a Nyirő-ügy miatt.

Az elmúlt időszakban alig-alig volt kétoldalú miniszterelnöki találkozó a szövetséges országokkal, és az amúgy fontos keleti nyitás ügyében sem tudott eredményeket elérni a kormány. Mindenképpen kudarcnak számít az is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsi tagságért vívott versenyben alulmaradtunk – fogalmazott.

Kovács László kitért arra is, hogy Orbán Viktor a beszédében megpróbált a válságkezelés sikerességére összpontosítani. Ez azonban szerinte reménytelen próbálkozás volt, hiszen az adatok éppen a válságkezelés hibáiról, kudarcairól tanúskodnak, elég csak a gazdasági visszaesést, az inflációt, a munkanélküliséget, vagy a beruházások számának visszaesését tekinteni.

Kovács László fontosnak tartotta megemlíteni: a kormányfőhöz intézett kérdésében utalt arra, hogy a legtöbb tagországban már komoly vita folyik az unió válság utáni jövőjéről. Ennek kacsán feltette a kérdést, tervez-e az ellenzéki pártok és civilek bevonásával széles körű konzultációt az unió jövőjéről. Orbán Viktor nem zárkózott el ettől – folytatta a szocialista politikus -, de felvetette annak veszélyét, hogy egy ilyen vita felerősítheti az unióellenes véleményeket. Kovács azt is megkérdezte a kormányfőtől, hogy nem nehezíti-e a magyar álláspont képviseletét, a kormány és az uniós intézmények között kialakult számos konfliktus. Erre Orbán azt felelte, hogy szerinte vannak jó és rossz konfliktusok, a magyar kormány pedig csak jó konfliktusokat vállalja fel, holott ez nyilvánvalóan nem igaz – mondta Kovács László.