Ám az ügy még nem került bírósági szakaszba. Hogy erre mikor kerülhet sor, nem tudni: a főügyészség szóvivője, Nagy Andrea érdeklődésünkre közölte, „a nyomozás érdekeire való tekintettel” nem árulhatják el, mikor kerül olyan állapotba a nyomozati anyag, hogy abból összeálljon a vádirat.
Pedig az ügyről eddig kiszivárgott információk alapján az AH sok bizonyítékot gyűjtött. Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke az ügy kipattanása után arról beszélt, a magyar kémelhárításnak kép- és hangfelvételei vannak arról, hogy Kovács együttműködött az orosz szolgálatokkal. Az ügyben feltűnően jól informált Magyar Nemzet és a Hír TV 2014-ben még arról számolt be, hogy a jobbikos politikus egy ma is aktív volt KGB-ssel állt kapcsolatban, akivel többször találkozott a fővárosban és megyeszékhelyeken. Találkozóik előtt Kovács állítólag különféle mappák felmutatásával jelzett, hogy figyelik-e őket, alkalmas-e az időpont.
Ráadásul Kovácsot eddig háromszor is kihallgatták, legutóbb idén márciusban. Az utóbbi időben több tanút is meghallgattak, több helyszínen házkutatást végeztek, illetve jogsegély-kérelemmel fordultak más országok szerveihez. Hogy pontosan mely államoktól kértek segítséget, az ügyészség nem részletezte. Bár az AH széles körű titkos adatgyűjtést – többek között lehallgatást – végezhet, nyomozati jogköre nincs, az összegyűjtött információkat át kellett adnia az ügyészségnek, amelynek alá kell támasztania a gyanút, és be kell nyújtania a vádiratot a bíróságra.
„Paródia, ami a feljelentés óta történt” – jellemezte az eljárást Gulyás József, aki két cikluson keresztül 2009-ig volt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja. A Kováccsal szembeni nyomozást az akkor még kormánypárti Magyar Nemzet szivárogtatta ki az európai parlamenti választás kampányában. Pedig tudható volt, hogy a mentelmi jogáról csak hónapokkal később, már az új összetételű EP dönthet. Gulyás szerint ez akár arra is lehetőséget adott, hogy az érintettek eltüntethessék a nyomokat. „A szakszerű megoldás ilyen esetekben a tettenérés, az azonnali őrizetbe vétel” – mondta az egykori SZDSZ-es politikus.
Nemcsak az ügyészségen múlott eddig a csúszás, az EP is halogatta a mentelmi jog felfüggesztését. Az Európai Parlament viszont a magyar hatóságokra mutogatott azt állítva, a tőlük kapott dokumentumok nem elég kielégítők. Ráadásul Kovács minden lehetőséget kihasznált: többször kért halasztást az EP-től, az ügyészségi kihallgatás ellen panaszt tett (amit elutasítottak).
A Fidesz ugyanakkor csak addig türelmetlenkedett, amíg a labda a brüsszeli testületnél pattogott, az ügyészséget már nem sürgetik. Pedig tavaly Németh még szóvá tette, hogy EP-képviselőként az Országgyűlésbe is bejárhat, dokumentumokhoz férhet hozzá. Gulyás szerint a kormánypárt sajátosan viszonyul ehhez az ügyhöz: kizárólag politikai fegyverként használják, Kovács állítólagos orosz kapcsolatai ellen nem léptek fel, hiszen egyetlen diplomatát sem utasítottak ki Magyarországról. Szerinte nem vállalják fel a konfliktust azzal az Oroszországgal, amellyel az Orbán-kormánynak látványosan jó a kapcsolata.
Idő előtt léptek
Az eddig kiszivárgott információk alapján Kovácsot – aki az Index tényfeltáró cikkei szerint már évtizedekkel ezelőtt kiépítette kapcsolatait Oroszországban – 2009 óta figyelték a szolgálatok. Az alapos vádirat összeállítását viszont információink szerint az is nehezíti, hogy a 2014 előtt róla összegyűjtött adatok nem alapozhatják meg a bűncselekmény vádját.
Ugyanis a 2013-ban hatályba lépett új büntető törvénykönyv összeállításakor a parlament nem építette bele a szövegbe az Európai Unió intézményei elleni hírszerző tevékenység szankcióját. Ezt a kormány egy törvénymódosítással korrigálta, de az új tényállás csak a következő év januárjában lépett életbe. Tehát a törvény szerint csak azokat a tetteket lehetne Kovács rovására írni, amiket 2014 januárja és áprilisa – az AH-s feljelentés – közötti időszakban követhetett el. Nem zárható ki, hogy a feljelentést politikai okok miatt elkapkodták.
