- Az viszont vélhetően igen, hogy 2008 szeptemberében Dávid Ibolya birtokába került két, ismeretlen forrásból származó hangfelvétel. Ezeken egyebek mellett arról beszélgetnek, hogy az MDF elnökére – nyilván Almássy esélyeit javítandó – terhelő adatokat kellene gyűjteni. Akkor még nem tudtuk, hogy a „megrendelő" Tombor volt, és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik vezetőjével vált szót. A másik felvételen Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját hallani, aki a vállalkozás egy másik emberével beszél ugyanerről, név szerint említve Tombort. Mégsem ők ültek a vádlottak padján, hanem mi.
- Önök erre mit léptek?
- Másnap reggel megmutattam Tombornak a beszélgetések leiratát, de ő visszautasította a gyanúsítást. Én viszont közöltem vele, hogy mindent nyilvánosságra hozunk. Csakhogy mielőtt ezt megtehettük volna, Almássy sajtótájékoztatót hirdetett, ahol bejelentette: bele akarják rángatni az UD Zrt.-ügybe (erről lásd keretes írásunkat – a szerk.), s közvetítők útján megzsarolták, lépjen vissza az elnökjelöltségtől. Nekünk fogalmunk sem volt arról, hogy az UD Zrt.-nek bármi köze lenne ehhez az ügyhöz, mindazonáltal mi is cselekedtünk, és két órával később ugyancsak sajtótájékoztatón bemutattuk a felvételek leírt és anonimizált változatát. Almássy ez után megint a nyilvánosság elé állt, és közölte: indul az elnöki posztért.
- Miközben a vád szerint éppen őt akarták zsarolással kényszeríteni arra, hogy lépjen vissza.
- Dehogy akartuk zsarolni, legfeljebb 2008. szeptember 12-én reggel nyolc és délután egy között állhatott fenn a kényszerítés gyanúja, utána erről szó sem lehetett, hiszen közzétettük, amit a tisztújítás körüli manipulációról megtudtunk. Ezt követően nem is lett volna mivel zsarolni. Mellesleg utána gyorsan világossá tettük: Almássyt az MDF közelében sem akarjuk látni, és őt a párt hamarosan ki is zárta.
|
Herényi Károly: Sikeresen kivontak minket a forgalomból Reviczky Zsolt / Népszabadság |
- Almássy a szeptember 13-i választmányi ülésén mégis visszalépett, tehát elérték, amit akartak.
- Ennek története van. Dávid Ibolyát még 12-én éjszaka kereste Giró-Szász András későbbi kormányszóvivő, aki akkor Almássy tanácsadója volt. Másnap reggel találkoztak, és Giró-Szász a beszélgetésük közben hívta fel Almássyt, aki akkor közölte vele, hogy visszalép.
- Marad a kérdés: ebben az amúgy elég mocskos történetben hol a bűncselekmény?
- A bíró szerint ott, hogy nem nyugtattuk meg teljesen Almássyt afelől, nincs több hangfelvétel a birtokunkban. Egyébként nem volt. Ez különben azért lehetett érdekes, mert Dávid Ibolya korábban azt mondta: a hátába akarták szúrni a kötőtűt. Ezt a fordulatot pedig egyes források szerint – amelyeket én soha sem tudtam ellenőrizni – a Századvégnél használták 2006-ban, amikor a második bukott választás után felvetődött Orbán Viktor félreállításának lehetősége. Giró-Szász és Tombor – mindkettejüknek szerepe lehetett ebben – így talán attól tarthattak, hogy más felvétel is lehet nálunk, például az, ami annak az akciónak a részleteit tartalmazza. De még egyszer mondom: nekem erről ellenőrzött információm nincs.
- Végül megrovással megúszták, ami nem büntetés, csupán intézkedés: a bíróság csupán a rosszallását fejezte ki. Elégedett?
- Nem. Illetve ahhoz képest, hogy eredetileg végrehajtandó, majd felfüggesztett szabadságvesztés, később pénzbüntetés kiszabását kezdeményezte az ügyész, tulajdonképpen jól jártunk. Másfelől egy koncepciós eljárással tönkretették az MDF-et, és a karaktergyilkosság olyan jól sikerült, hogy Dávid Ibolyával együtt nekem is távoznom kellett a közéletből. Szóval sikeresen kivontak minket a forgalomból. Azóta is vörös posztó vagyok mindenki szemében, és hiába szereztem politikusként harmincévnyi tapasztalatot, senki nem tart igényt a tudásomra. Mindezek után természetesen nem nyugszunk bele az elmarasztaló döntésbe, hanem a felmentésünk érdekében felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be a Kúriához.
UD-ügy: vádemelés sem történt
Az UD Zrt. nevű biztonságtechnikai cég állítólag kémszoftvert telepített a Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépeire, támadást intézett a kormányzati gerinchálózat ellen, illetve jogellenesen titkosszolgálati módszerekkel igyekezett információkat szerezni emberekről. Az ügyben indult nyomozás során azonban nem állapítottak meg bűncselekményt, így vádemelés sem történt. Horváth József, cég egykori vezetője 2010-ben a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettese lett.