Szokatlanul kemény hangú állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia gazdaság- és jogtudományok osztálya azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a fogalmilag meghatározatlan államtudományi képzést (ide tartozhat például a statisztika, a szervezetszociológia vagy az alkotmányjog) monopolizálná a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

Mint ismeretes, a javaslattal kapcsolatban az Állam- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiuma korábban állásfoglalást tett közzé, amely szerint az NKE kizárólagossága elfogadhatatlan, s tönkretenné a jogászképzést, ezért a törvényjavaslat visszavonását kérik.

Az MTA illetékes osztálya tegnapi ülése után kiadott állásfoglalás szerint az akadémia szolidáris a tudományegyetemek állam- és jogtudományi karaival, s osztja azok aggodalmait. „Az Osztály sajnálatosnak tartja, hogy a törvénytervezetet nem egyeztették a Magyar Rektori Konferenciával és illetékes szakbizottságaival, továbbá – bár a tudományterületi besorolást is érinti – a Magyar Tudományos Akadémiával” – áll e közleményben.

Az MTA illetékes osztálya nem tartja elégségesnek azt a módosító indítványt, amelyet az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyújtott be a törvényjavaslathoz. A módosító azt biztosítaná ugyan, hogy az államtudományok és közigazgatási tudományok területén képzési joga ne kizárólag az NKE-nek legyen, hanem – mint hagyományosan – az egyetemek állam- és jogtudományi karainak is, de arra már nem adna lehetőséget, hogy ezek az egyetemek oklevél-kiadási joggal is rendelkezzenek. Erre csak az NKE-nek lenne módja. Az MTA álláspontja szerint az államtudományi képzési jogosultságot és az oklevél kiadását az érintett egyetemek számára egyenlő feltételek mellett kell biztosítani.

Palkovics László rácsodálkozott a szakma felháborodására Reviczky Zsolt

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárt, aki minderre úgy reagált: nem érti, hogy miért a nagy felháborodás, mert nem lenne kizárólagos monopóliuma az államtudományi képzésekre az NKE-nek, hiszen a kizárólagos szó kikerült a javaslatból. Felidézte, hogy 2006-ban változott meg a diploma elnevezése: addig jog- és államtudományi végzettséget szereztek a diplomázók, azt követően viszont „csak” jogászként léptek ki a hallgatók. Az államtitkár nem érti, hogy akkor miért nem tiltakoztak ez ellen.

Az általunk megkérdezett szakemberek szerint akkor azért maradt el a tiltakozás, mert az elnevezésen kívül a képzés tartalma lényegében nem változott. Ezt igazolja, hogy a jogi karokról még manapság is tömegével helyezkednek el hallgatók az államigazgatásban, ezért is húsba vágó számukra, hogy lesz-e kizárólagos államtudományi képzés az NKE-n vagy sem.

Palkovics László arra a kérdésünkre, hogy a jövőben előírják-e központilag a köztisztviselői kar számára az NKE-s államtudományi végzettséget, kikerülő választ adott. – Ilyet a felsőoktatásért felelős államtitkárság nem tervez, ezt a kormánytól kell megkérdezni – válaszolta. Arra a kérdésre pedig, hogy miért egy törvénymódosítóban hirdetnek meg egy új szakot, és miért nem a hagyományos úton – az egyetem elzarándokol a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz a szakindítási ötletével, s ha átmegy egy bonyolult szűrőn és elismerik a szakot, akkor azt meghirdetheti –lényegében azt mondta: az NKE az ilyen kötöttségek alól fel van mentve. Ez a mindenki számára kötelező aktus rájuk nem vonatkozik.