Kötelező közmunka: Orbán kérése Pintérnek parancs

A kormány maximalizálná a pénzben felvehető szociális támogatások összegét, hogy az érintetteket a munka világába történő visszatérésre ösztönözze - ez a lényege a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett, az Országgyűlés honlapján olvasható indítványnak.

Nem véletlen, hogy a kormányzati elképzeléseket Pintér Sándor neve fémjelzi és nem - mondjuk - a szociális államtitkárság vezetőjéé. Orbán Viktor ugyanis belügyminiszterére bízta a közmunkaprogram kidolgozását és irányítását ("Mindannyian Pintér Sándor kezében vagyunk", Kötcse június 5.), és a most közzétett kormányzati elképzelések szerint a szociális ügyeket teljes egészében annak rendelnék alá, hogy a segélyezett munkára fogható legyen, illetve „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”.

Ezt jelzi a javaslat szimbólumrendszere is: így aztán megszűnik a bérpótló támogatás és helyette bevezetik az úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő juttatást. Erre az új fajta támogatásra nem lehetne jogosult az, aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget.

Az origo hírportál úgy tudja, a felkínált közmunka akkor számít megfelelőnek - vagyis akkor nem lehet visszautasítani - ha az oda- és visszautazás nem tart tovább három óránál, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő esetében a két óránál, és biztosítják az ingyenes utazást. Ennél is messzebbre lehet azonban vinni a közmunkásokat, ha a munkavégzés helyének közelében biztosítanak nekik ingyen szállást, tisztálkodási és étkezési lehetőséget.

Ahogy azt az origo írja a törvénytervezet szerint a munkanélküli csak akkor köteles elfogadni az ilyen módon felkínált, távoli közmunkát, ha az „családi körülményeire tekintettel” nem jár számára hátrányos következményekkel, vagyis például nincsenek kiskorú gyerekei vagy gondozandó hozzátartozója. „Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó”, áll a javaslatban.”

Az elképzelés nem csak e tekintetben emelné kitüntetett szerepbe az önkormányzatokat, hanem a „segély” megállapításakor is: abból a szociális szakemberek által már cáfolt sztereotípiából indul ki ugyanis, hogy a segélyezett bizonyosan rendetlen, így a polgármesteri hivatal a lakókörnyezet rendezettségéhez kötheti az aktív korúak ellátására való jogosultságot. Ennek betartását a jegyző felügyelné.

A javaslat alapján a rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát. Azt, hogy ez az összeg mekkora lesz, jelenleg senki nem tudja, egyelőre nincs ugyanis ilyen kategória, mint ahogy működő közfoglalkoztatási rendszer sincs. A még a Gyurcsány-kormány által indított Út a munkához programot - amely szakértők szerint nem működött megfelelően, mert nem értékteremtő munkára irányult - e mostani kormány szétverte. Ugyanakkor ez a kabinet most már egyre nyilvánvalóbban abból indul ki, hogy aki segélyezett, az valószínűleg nem is akar dolgozni. Lapunk online-felületének egyik kommentelője hívta föl a figyelmet arra, hogy például a Csengeri és a Mátészalkai kistérségben közel 7000 regisztrált munkakereső van, jelentős részük roma. Ugyanakkor a Csengeri Munkaügyi Kirendeltség 14, a Mátészalkai 19 állást kínál a környékbelieknek. Vagyis: nem feltétlenül az akarattal van baj, sokkal inkább a munkalehetőségekkel.

Egyre pontosabban rajzolódik ki annak képe, hogy mit is akar csinálni a kormány: Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozata alapján nagyon valószínű, hogy a közmunkásokat gátépítésre, gátmegerősítésre és hasonló célokra akarja foglalkoztatni, ennek érdekében az ország munkaerő-piaci szempontból legkevésbé aktív területeiről (Borsod, Szabolcs, Orbánság) az eddig segélyezett lakosságot ideiglenesen odavezényelné, ahol ezeket a munkákat el kell végezni.

Az, hogy esetleg nem értenek hozzá, nem lehet gond, mert a kormányfő úgy fogalmazott, hogy ezeket a feladatokat legfeljebb nem XXI. századi technikával oldják majd meg.

Visszatérve a Pintér Sándor által jegyzett javaslatra, annak is a porták rendbetételére irányuló elemére: ennek már komoly irodalma keletkezett az elmúlt években. Épp a múlt héten fordult az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az Alkotmánybírósághoz - élve azzal, hogy ezt még pár hónapig megteheti - amiatt, mert számos önkormányzat bővítette rendeletében az úgynevezett bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeit a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos legkülönbözőbb kötelezettségek előírásával. Csak egyetlen, kiugró példa: Várbalog önkormányzata például olyan feltételekhez kötötte a segélyezést, hogy a kérelmező által lakott ingatlanban személyenként legalább hat négyzetméter lakóterület legyen, a lakószobákat, a mosásra és a tisztálkodásra szolgáló vizes helyiségeket rendeltetésszerűen használják és rendszeresen takarítsák, az ingatlanban lakó összes személy rendszeres tisztálkodjon, a „személyi ruházatuk” tiszta legyen és tiszta helyen tárolják. A rendelet ellenőrzési jogot ad az önkormányzat tisztviselőinek: ők így akár azt is megvizsgálhatják, hogy milyen állapotban tartja valaki a fiókban a fehérneműjét.

Árvízvédelem a tavalyi áradáskor – A gátak megerősítése része lehet a közmunkaprogramnak
Árvízvédelem a tavalyi áradáskor – A gátak megerősítése része lehet a közmunkaprogramnak
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.