Az ellenzéktől kapott biztatás és a szakmai szervezetektől érkezett javaslatok nyomán a tavaszi ülésszakon újra benyújtja korrupcióellenes törvényjavaslatát a parlamentben a Párbeszéd Magyarországért (PM). A párt mai sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint kormányzati támogatásra nem számítanak, ám úgy gondolják, a kormányt rendszeresen döntési helyzetbe kell hozni, hogy kiderüljön: az intézményesített korrupció, vagy a visszaélések elleni közdelem pártján áll-e az állam.

– Romániában ez már nem kérdés: az ottani korrupcióellenes ügyészség mára a közélet megtisztításának legfontosabb szereplője lett, amely már egy egész kormányra való állami tisztviselőt állított bíróság elé, egyértelművé téve, hogy a román állam melyik oldalt támogatja a küzdelemben. Magyarországon viszont korántsem ennyire egyértelmű a válasz: nálunk az intézményes korrupció nem az államműködés mellékhatásának, hanem a kormányzati tevékenység alapjának tűnik, amely ellen a jelenlegi intézményrendszer nem képes hatékonyan fellépni – fogalmazott a sajtótájékoztatón Jávor Benedek, a PM EP-képviselője. A törvénycsomag összeállítását koordináló politikus szerint a magyar ügyészség tétlensége miatt az EU illetékes szerveire vagyunk utalva, ami méltatlan Magyarországhoz: nem külső szereplőktől kell várnunk a korrupció visszaszorítását, hanem olyan saját, független intézményektől, amelyek meg tudnak birkózni a feladattal.

Jávor szerint legutóbb a Szépművészeti Múzeum Habony-ügyei mutatták meg, hogy milyen nagy szükség lenne a változásra: a magyar államot egy informális hálózatokat működtető érdekcsoport ejtette csapdába, amely a személyes kapcsolatok és előnyök rendszerével befolyásolja a nemzeti intézmények működését.

– Amikor tavaly a mostani javaslat elődjét benyújtottuk, kiderült, hogy az elképzelést a kormányon kívül mindenki támogatja. Az elhangzott javaslatok alapján érdemi szakmai korrekciók történtek, a tavaszi ülésszakon ismét beterjesztjük a szöveget – hangsúlyozta az EP-képviselő.

A mostani javaslat központi eleme egy olyan korrupcióellenes ügyészség fölállítása, amely teljesen független a kormánytól, nincs alárendelve egyetlen államigazgatási szervnek sem, nem lehet politikailag eljárások elindítására vagy elfektetésére utasítani. Kizárólag a parlamentnek tartozik elszámolással, a feladata pedig a korrupciógyanús ügyek feltárása, a vádemelés és a vádképviselet. A vezetője nem lehet „Polt Péterhez hasonló politikai kinevezett”, a parlamentnek nagy többséggel kell őt megválasztania. – A jelenlegi rendszerben a legfőbb ügyész utasíthatja a beosztott ügyészeket, így egymaga dönthet ügyek elindításáról vagy leállításáról a munkatársai feje fölött. A korrupcióellenes ügyészség vezetőjének erre csak szűk körben, nyilvános indoklással lenne lehetősége – szögezte le Jávor.

A javaslatcsomag részeként fölállítanák a Közérdekvédelmi Hivatalt, amely segítené a korrupcióval szemben társadalmi fellépést, és védelmet biztosítana a közérdekű bejelentők számára, akiket a jelenlegi szisztémában gyakran hatósági vegzálás vagy a korrupcióban érdekeltek bosszúja sújt (mint például a Horváth András-ügyben). Elkészült egy bejelentővédelmi törvényszöveg is, a,mely jogszabályi védelmet biztosítana az érintett adatszolgáltatók számára. A mindehhez szükséges változtatásokat pedig az alaptörvénybe is bevezetnék, jelezve, hogy a cél nem a jelenlegi, hanem a mindenkori kormányok korrupciómentesítése, a magyar közjogi berendezkedés korrekciója.