Korrupció: 2015-re eljutottunk a haveri kapitalizmushoz

Roppant szomorú eredményként könyvelhető el, hogy Magyarország 2015-ben három helyet rontva 51 ponttal az 50. helyre csúszott le a világ legátfogóbb, a Transparency International által készített korrupciós listáján. (2014-ben 54 ponton állt a magyar mutató, s ez a 47. helyre volt elegendő. A rangsorban a maximális, legtisztább államnak járó érték 100 pont lehet.) A rangsorban az intézet összesen 168 országot vizsgált és állít sorba. A Korrupciós Érzékelési Index (CPI) szerint honi „teljesítményünk" az Európai Unióban és még a közép- és kelet-európai régióban is lecsúszást mutat – ismertette a felmérés eredményeit Martin József Péter, az intézet magyar tagozatának ügyvezető igazgatója. Az értékelés egyébként nem itthon készült, a munkát Berlinben végezték el – tette hozzá.

A részletekről szólva az ügyvezető kifejtette, hogy a közösség tagállamait figyelembe véve tavaly Magyarország a 28 tagállam közül 22-24. helyen végzett. Ez sajnos azt jelenti, hogy hazánk az unió legszennyezettebb országai közé került. Mindez azt jelzi, hogy itthon egyre erősebb korrupció fonja át a hazai politikai és gazdasági életet, hiszen 2013-ban még a 20., míg 2012-ben a 19. helyen álltunk ezen a listán, igaz, akkor még 27 tagállamot számolt az Európai Unió. E mellett az sem szívderítő fejlemény, hogy a közösségen belül mi rontottunk a legtöbbet mutatóinkon. A régióban már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyultunk tisztábbnak. Érdemes megemlíteni, hogy bő tíz évvel ezelőtt Magyarország Észtország mögött ebben a régiós összevetésben még a második helyen állt.

A magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása a versenyképesség – régóta tartó – drasztikus romlásával jár együtt. A Világgazdasági Fórum közelmúltban ismertetett felmérése szerint Magyarország 140 országból a 63. helyezést érte el, miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdasága volt. A mostani felmérésben az üzletemberek már az elsők között említették meg azt, hogy a magyar gazdaságon belül a sikeres üzlet egyik legnagyobb gátja a korrupció. Nehezen cáfolható az, hogy a versenyképesség romlása elsődleges oka a hazai intézményrendszer részlehajló működése, s az, hogy egyszerűen nem képes elhárítani a visszaéléseket. Ezzel egy rendkívül súlyos, ördögi kör alakult ki: a magas korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, és olyan egyenlőtlen növekedést eredményez, amely a bennfenteseket juttatja előnyhöz, miközben a többség számára veszteségeket okoz.

Ennek a helyzetnek a legkomolyabb oka, hogy a rendszerből kikerültek a fékek és ellensúlyok, s minden intézmény a kormány érdekeit képviseli, és nem a társadalom és a közérdeket tartja a szem előtt. Az ügyészség például része ennek a foglyul ejtett gazdaságnak – jegyezte meg Martin József Péter. Mindez melegágya a haveri kapitalizmusnak, azaz amikor a szabályozás manipulálásában érdekeltek a vállalatok, abban, hogy a kormány jóindulatát és barátságát elnyerjék, s nem azon dolgoznak, hogy minél versenyképesebb teljesítménnyel nyerjenek teret a piacon.

Fájdalmas körülményként állapítja meg a TI összesítése, hogy a korrupt magatartások zöme rejtve marad, a kormány pedig nem is tesz annak érdekében, hogy ezekre az ügyekre fény derüljön. A közérdekű bejelentők például nem kapnak kellő védelmet, de ami igazán kínos, hogy a politikusok és a közhatalmi szereplők gazdagodását nem ellenőrzi senki, a pártok pénzügyei homályban maradnak. Ennek fényében aligha csodálatra méltó, hogy az évente napvilágra kerülő korrupciós bűncselekmények többsége egyszerű utcai vesztegetés, miközben a fehérgalléros „akciók" büntetlenül maradnak. Szembeötlő, az is, hogy a feljelentett esetekben roppant ritka a sikeres vádemelés.

A TI szerint problémás: a hatalom körében nem gyanús senkinek, hogy Magyarországon Paks II esetében a dokumentumokat titkosították, s az ügyben a kormány korlátozza a közpénzügyi adatok megismerhetőségét. Mint ahogyan a Magyar Nemzeti Bank alapítványaira fordított 200 milliárd forintnyi közpénze sem üti ki a biztosítékot a megfelelő szinteken, de ugyanezt lehet elmondani arról, hogy 2011 óta a tao támogatás keretében szintén mintegy 200 milliárd forint ment átláthatatlan sportfinanszírozásra, s különösen olyan csapatokhoz, amelyek politikai kapcsolatokkal rendelkeznek.

Akárhonnan nézzük, nem túlzó az a megállapítás: a magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel – jegyezte meg Martin József Péter.

Jellemző, hogy csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik. Adatok szerint, míg 2013-2014-ben Simicska Lajoshoz köthető vállalkozások, elsősorban a közbeszerzésen veszíteni nem tudó Közgép összesen mintegy 170 milliárd forint bevételre tett szert, tavaly azonban már Garancsi István Market cége és Szíjj László Duna Aszfaltja volt a legsikeresebb, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A TI szerint Garancsi István érdekeltségei 2015-ben 46,5 milliárd forint közbeszerzést nyertek el, Szíjj Lászlóé és konzorciumtársai 62 milliárd forint közpénzzel, míg Mészáros Lőrincé közel 40 milliárd forint hasonló forrással gazdagodtak.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.