Belföld: Korrupció: 2015-re eljutottunk a haveri kapitalizmushoz - NOL.hu
 

Korrupció: 2015-re eljutottunk a haveri kapitalizmushoz

Roppant szomorú eredményként könyvelhető el, hogy Magyarország 2015-ben három helyet rontva 51 ponttal az 50. helyre csúszott le a világ legátfogóbb, a Transparency International által készített korrupciós listáján. (2014-ben 54 ponton állt a magyar mutató, s ez a 47. helyre volt elegendő. A rangsorban a maximális, legtisztább államnak járó érték 100 pont lehet.) A rangsorban az intézet összesen 168 országot vizsgált és állít sorba. A Korrupciós Érzékelési Index (CPI) szerint honi „teljesítményünk" az Európai Unióban és még a közép- és kelet-európai régióban is lecsúszást mutat – ismertette a felmérés eredményeit Martin József Péter, az intézet magyar tagozatának ügyvezető igazgatója. Az értékelés egyébként nem itthon készült, a munkát Berlinben végezték el – tette hozzá.

A részletekről szólva az ügyvezető kifejtette, hogy a közösség tagállamait figyelembe véve tavaly Magyarország a 28 tagállam közül 22-24. helyen végzett. Ez sajnos azt jelenti, hogy hazánk az unió legszennyezettebb országai közé került. Mindez azt jelzi, hogy itthon egyre erősebb korrupció fonja át a hazai politikai és gazdasági életet, hiszen 2013-ban még a 20., míg 2012-ben a 19. helyen álltunk ezen a listán, igaz, akkor még 27 tagállamot számolt az Európai Unió. E mellett az sem szívderítő fejlemény, hogy a közösségen belül mi rontottunk a legtöbbet mutatóinkon. A régióban már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyultunk tisztábbnak. Érdemes megemlíteni, hogy bő tíz évvel ezelőtt Magyarország Észtország mögött ebben a régiós összevetésben még a második helyen állt.

A magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása a versenyképesség – régóta tartó – drasztikus romlásával jár együtt. A Világgazdasági Fórum közelmúltban ismertetett felmérése szerint Magyarország 140 országból a 63. helyezést érte el, miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdasága volt. A mostani felmérésben az üzletemberek már az elsők között említették meg azt, hogy a magyar gazdaságon belül a sikeres üzlet egyik legnagyobb gátja a korrupció. Nehezen cáfolható az, hogy a versenyképesség romlása elsődleges oka a hazai intézményrendszer részlehajló működése, s az, hogy egyszerűen nem képes elhárítani a visszaéléseket. Ezzel egy rendkívül súlyos, ördögi kör alakult ki: a magas korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, és olyan egyenlőtlen növekedést eredményez, amely a bennfenteseket juttatja előnyhöz, miközben a többség számára veszteségeket okoz.

Ennek a helyzetnek a legkomolyabb oka, hogy a rendszerből kikerültek a fékek és ellensúlyok, s minden intézmény a kormány érdekeit képviseli, és nem a társadalom és a közérdeket tartja a szem előtt. Az ügyészség például része ennek a foglyul ejtett gazdaságnak – jegyezte meg Martin József Péter. Mindez melegágya a haveri kapitalizmusnak, azaz amikor a szabályozás manipulálásában érdekeltek a vállalatok, abban, hogy a kormány jóindulatát és barátságát elnyerjék, s nem azon dolgoznak, hogy minél versenyképesebb teljesítménnyel nyerjenek teret a piacon.

Fájdalmas körülményként állapítja meg a TI összesítése, hogy a korrupt magatartások zöme rejtve marad, a kormány pedig nem is tesz annak érdekében, hogy ezekre az ügyekre fény derüljön. A közérdekű bejelentők például nem kapnak kellő védelmet, de ami igazán kínos, hogy a politikusok és a közhatalmi szereplők gazdagodását nem ellenőrzi senki, a pártok pénzügyei homályban maradnak. Ennek fényében aligha csodálatra méltó, hogy az évente napvilágra kerülő korrupciós bűncselekmények többsége egyszerű utcai vesztegetés, miközben a fehérgalléros „akciók" büntetlenül maradnak. Szembeötlő, az is, hogy a feljelentett esetekben roppant ritka a sikeres vádemelés.

A TI szerint problémás: a hatalom körében nem gyanús senkinek, hogy Magyarországon Paks II esetében a dokumentumokat titkosították, s az ügyben a kormány korlátozza a közpénzügyi adatok megismerhetőségét. Mint ahogyan a Magyar Nemzeti Bank alapítványaira fordított 200 milliárd forintnyi közpénze sem üti ki a biztosítékot a megfelelő szinteken, de ugyanezt lehet elmondani arról, hogy 2011 óta a tao támogatás keretében szintén mintegy 200 milliárd forint ment átláthatatlan sportfinanszírozásra, s különösen olyan csapatokhoz, amelyek politikai kapcsolatokkal rendelkeznek.

Akárhonnan nézzük, nem túlzó az a megállapítás: a magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel – jegyezte meg Martin József Péter.

Jellemző, hogy csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik. Adatok szerint, míg 2013-2014-ben Simicska Lajoshoz köthető vállalkozások, elsősorban a közbeszerzésen veszíteni nem tudó Közgép összesen mintegy 170 milliárd forint bevételre tett szert, tavaly azonban már Garancsi István Market cége és Szíjj László Duna Aszfaltja volt a legsikeresebb, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A TI szerint Garancsi István érdekeltségei 2015-ben 46,5 milliárd forint közbeszerzést nyertek el, Szíjj Lászlóé és konzorciumtársai 62 milliárd forint közpénzzel, míg Mészáros Lőrincé közel 40 milliárd forint hasonló forrással gazdagodtak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér